Ma már inkább érdekességnek számít a hajdinás hurka, amelynek készítése még a rizs elterjedése előtti időkből ered.
Napjainkban egyre ritkábban találkozni igazi fateknőkkel, amelyekben annak idején például disznóvágáskor a kolbászt keverték, a húst sózták.
Az ASP hazai megjelenése óta eltelt több mint hat évben sikerült megvédeni itthon a sertéságazatot a járványtól.
A hazai vaddisznó állományban hetedik éve van jelen az afrikai sertéspestis vírusa.
A vágóhidak és a húsfeldolgozók még mindig nem tudták teljesen beépíteni a megnövekedett önköltségeket a húsok és a húskészítmények átadási áraiba.
Befejeződött a sertéspestisjárvány megfékezését célzó kormányintézkedések elleni gazdatüntetés Horvátországban.
Mivel a belsőség nem számít keresett alapanyagnak, az ára is mérsékeltebb, mint a prémium húsrészek árai, mégis alig eszik a magyarok.
Hiába csökken a sertésállomány Magyarországon, a vágások száma évről-évre nő.
Íme, a Brexit nem várt hatása.
Egyre népszerűbb a bértartás Magyarországon.
Az állat helyett saját magát verte fejbe baltával a "böllér".
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
