Összességében az EU juhhús-piaca dinamikusan változik és egyre globalizáltabb környezetben működik.
A húsok árát biológiai szempontok is befolyásolják, érdemes megismerkedni tehát néhány fogalommal.
Módosítás érkezett az állattartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére vonatkozó pályázati felhíváshoz.
Az EU állatállományainak létszáma továbbra is csökken friss statisztikák szerint.
Görögországban komoly intézkedések jöhetnek, ha nem sikerül megfékezni a juhhimlőt.
Indul az európai bárányhúst népszerűsítő kampány: a fiatalokat is megszólítanák.
Az állattenyésztés az elmúlt években dinamikus átalakuláson ment keresztül, a juhágazatban azonban elmaradt a fejlődés, az innováció.
A Széchenyi Kártya Programban hamarosan új konstrukció várja a száj- és körömfájásban érintett állattenyésztőket.
Rendkívüli szuperképességekkel rendelkezik a lépfenét okozó baktérium. De vajon van-e félnivalója a magyar gazdáknak?
A juh- és kecskehimlő rendszeresen megjelenik egyes európai országokban, júniusban Romániában azonosították.
Megjelent Romániában a juhhimlő, a magyar gazdáknak is oda kell figyelnie itthon.
Több mint kétszer annyi bikát vágtak le 2025 első negyedévében, mint egy esztendővel korábban.
Nigéria dán tejelő szarvasmarhákat importál, hogy öt éven belül megduplázza tejtermelését.
Újabb pályázattal segíti az agrártárca az állatbetegségek megelőzését Magyarországon.
Újra megnyílt az állatsimogató, illetve az Ausztrál-ösvény lakói közé is újra bemehet a közönség.
A juhoknál pozitív fordulatot hozott a tavaly karácsonyi bárányárrobbanás, de az öröm nem tartott sokáig.
Ausztriában több mint 240 gazdaságban azonosították a szarvasmarhák kéknyelv-betegségét.
2025-ben is elkezdődött a bárányhúst népszerűsítő húsvéti kampány Magyarországon.
Egyelőre nincs szükség vészhelyzet kihirdetésére Dél-Morvaországban, de szerdától szigorú intézkedések jönnek.
A száj- és körömfájás megjelenése a magyarországi juhágazatot is keményen megviseli.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
