Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte ingyen hozzá lehetett jutni a birshez, ma már kilónként 950-1200 forintot is elkérnek érte.
A Szilvásváradon található Szalajka-patak felső szakasza és a Fátyol-vízesés kiszáradt.
Akkora bajban a földimogyoró, hogy a Mars már programot indított a megmentésére.
A klímaváltozás miatt több tíz hektárnyi idős kocsányos tölgy száradt ki Gemencen.
A Meteorológiai Világszervezet csütörtökön kiadott jelentése szerint 2025 lehet a második vagy a harmadik legmelegebb év az ipari forradalom óta.
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a tüzek a magyar erdőkre a klímaváltozás miatt.
Míg a 2000-es években átlagosan 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be Magyarországon, mára ez a mennyiség a negyedére csökkent.
Olasz Földrajzi Társaság szerint 2050-re az olasz partvidék 20 százaléka víz alá kerülhet.
Dokumentumfilm mutatja be a KEFAG Zrt. válaszait a klímaváltozás kihívásaira a Homokhátságon.
A 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonnát takarítottak be itthon, mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza.
Október végén és november elsején talál gazdára a hazai virágtermés döntő többsége.
A klímaváltozás, a gazdasági nehézségek és a technológiai lemaradás komoly kihívásokat jelentenek a hazai bogyós gyümölcstermesztésnek.
A klímaváltozás következtében egyre súlyosabb aszályok és növekvő tűzveszély fenyeget.
Már most itt az ideje felkészülnünk a klímaváltozással kapcsolatos ártalomcsökkentésre.
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt itthon.
A 2025-ös év ismét komoly kihívások elé állította a gazdálkodókat Magyarországon.
A természetfotósok olyan élőhelyeket és fajokat mutatnak meg, amelyek létezése ma már korántsem biztos.
A K&H Bank októberi rendezvényén szó volt többek között a Közös Agrárpolitika pályázatainak elbírálásáról, valamint az élelmiszer- és építőipar aktuális kihívásairól.
Az elmúlt időszakhoz képest az inputanyagok kijuttatását is komoly tervezésnek kell megelőznie.
Az AGRYA véleménycikke arról, hogy miért érdemes egy agrár szervezetnek foglalkoznia az új Klímatörvénnyel.
Az alacsony terményárak és nemzetközi folyamatok okozta bizonytalanság miatt visszafogták a műtrágya vásárlásaikat a magyar gazdák.
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
Romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni a zöldség-gyümölcs ágazatban.
A fordított áfa növelhetné a termelők versenyképességét Magyarországon a beruházások mellett.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
