A fejlesztés eredményeként új nyári karámok, gulyakutak és gázlók létesülnek, megújul az itatórendszer és az elektromos hálózat, valamint korszerűsítik a tűzivíztározót.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
A gyepterületek karbantartása és szakszerű kezelése kulcsfontosságú a gazdálkodók számára a tavaszi időszakban.
A kormány 26,4 milliárd forintot biztosított a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítására, amely a térség súlyos kiszáradási problémáinak megoldását célozza.
Megváltozott a „Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” című (KAP-RD23-1-24 kódszámú) felhívás.
Ismeretes a gazdálkodók számára, hogy november 30. és február 15. között bizonyos tilalmakat is figyelembe kell venniük.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idei szavazásán a fáslegelő nyerte el az Év élőhelye címet 2026-ra.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
A dél-alföldi szikesek rehabilitációjára indítottak projektet uniós támogatással.
Hamarosan kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben a rókák veszettség elleni őszi vakcinázása.
A modern mezőgazdaság egyik legfontosabb kihívása, hogy miként lehet összeegyeztetni a termelés hatékonyságát a környezeti fenntarthatósággal.
A legeltetett húsmarháknál is egyre nagyobb problémát jelentenek a nyári hőségek.
Pásztoroló legeltetést végző és villanykerítésben, legelőkertben tartott állományok gazdái egyaránt aggodalommal tekintenek az előttük álló időszakra.
A klímaváltozás a fűszernövény-termesztést sem kíméli: míg itthon a paprikát sújtja, addig világszerte több fűszer is veszélyben van.
Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el Békés vármegyében a rókák veszettség elleni vakcinázása miatt.
2025-ben március végén fog elindulni a szokásos veszettség elleni vakcinázás a rókáknál.
A hagyományos növénytermesztésről lemondó farmerek számára ez a megoldás jövedelmezőbbnek bizonyul.
Adatok nélkül a legeltetés is csupán tapogatózás a sötétben, precíz tervezéssel viszont messzire lehet jutni.
A villanypásztorok után robotpásztorokkal oldanák meg a szarvasmarhatartás egyik nagy problémáját Ausztráliában.
A tartós szárazság nemcsak a szarvasmarha-tenyésztőkre, de az ágazat többi szereplőjére is hatással van.
Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése továbbra is az egyik legsúlyosabb állategészségügyi és agrárgazdasági kockázat Magyarországon.
Közvetlen uniós források: új pálya az agrárium számára, vannak, akik már élnek a lehetőséggel.
A borfogyasztás csökkenésének megállítása mellett folytatódnia kellene a koncentrációnak az ágazatban a következő időszakban.
Akár még egy jó termés is összejöhet idén a búzánál, feltéve, hogy az időjárás kegyesebb lesz a gazdákhoz.
Egyes mikroorganizmusokkal csak a bajunk van, másokért azonban rengetegen akár pénzt is hajlandóak adni.
