Az elmúlt harminc napban Európa kilenc országában bukkant fel a magas patogenitású madárinfluenza.
Hőkamerás drón segítségével követték nyomon egy rejtőzködő fekete gólyapár költését a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.
Egy friss brit felmérés szerint a szigetország lakói évente mintegy 171 millió font értékű ételt veszítenek el a sirályok miatt.
A költségvetés, az emberi egészség és az élővilág szempontjából is lenne kedvezőbb alternatíva.
Egy Kanadában tenyésztett sólyom 1,3 millió szaúdi rijálért, azaz mintegy 346 ezer dollárért kelt el a Rijádtól északra rendezett Nemzetközi Sólyomtenyésztői Aukción.
Ausztráliában is megjelent és terjed a madárinfluenza egyik legveszélyesebb változata.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
Gyülekező fehérgólya-csapatokkal találkozhatunk országszerte július-augusztusban, és ezek a madarak nem szorulnak segítségre!
A vízbe esett, támaszpontot nem találó madarak és kisemlősök így rendkívül gyorsan kimerülnek.
Megdöbbentő jelenség Ukrajnában: a háború okozta természetkárosítás már a madárfészkekben is megfigyelhető.
A fokozottan védett kerecsensólymok Magyarországon február elejétől kezdik meg a revír foglalást.
A fehér gólyáknál teljesen természetes viselkedés, hogy a szülők esetenként kilökik a gyengébb fiókákat a fészekből.
Az elmúlt három évtizedben drasztikusan megnőtt a Hortobágyon átvonuló és telelő vadludak száma, amit egyértelműen a melegedő éghajlat okoz.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
Rengeteg gazdának az első kaszálást a teljes területük legalább felén el kell végezniük május végéig.
A lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik költő állományának felmérésében tudnak segíteni az érdeklődők.
A rohamosan zsugorodó természetes élőhelyek és az egyre súlyosabb aszályok miatt a városi kerti tavak kulcsfontosságú menedékké váltak.
Közel négy évtizeddel az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után a tiltott zóna ökoszisztémája meglepően jól virágzik.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.
Ha már mindenképpen fizetni kell, egészségügyre, romákra és az elesettekre költenék a pénzt.
Megváltozhat a banki finanszírozás? Már nem csak a pénzügyi eredmények számítanak.
Az elmúlt években többször is fellángolt a vita a magyarországi fúrt és ásott kutak körül.
2023 és 2025 között több mint egynegyedével nőtt a biotermékek forgalma Magyarországon.
A csapadékhiány és a szélsőségesen magas hőmérséklet idén a kiskertekben is komoly kihívást jelentett.
