A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
Gyülekező fehérgólya-csapatokkal találkozhatunk országszerte július-augusztusban, és ezek a madarak nem szorulnak segítségre!
A vízbe esett, támaszpontot nem találó madarak és kisemlősök így rendkívül gyorsan kimerülnek.
Megdöbbentő jelenség Ukrajnában: a háború okozta természetkárosítás már a madárfészkekben is megfigyelhető.
A fokozottan védett kerecsensólymok Magyarországon február elejétől kezdik meg a revír foglalást.
A fehér gólyáknál teljesen természetes viselkedés, hogy a szülők esetenként kilökik a gyengébb fiókákat a fészekből.
Az elmúlt három évtizedben drasztikusan megnőtt a Hortobágyon átvonuló és telelő vadludak száma, amit egyértelműen a melegedő éghajlat okoz.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
Rengeteg gazdának az első kaszálást a teljes területük legalább felén el kell végezniük május végéig.
A lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik költő állományának felmérésében tudnak segíteni az érdeklődők.
A rohamosan zsugorodó természetes élőhelyek és az egyre súlyosabb aszályok miatt a városi kerti tavak kulcsfontosságú menedékké váltak.
Közel négy évtizeddel az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után a tiltott zóna ökoszisztémája meglepően jól virágzik.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.
Évről évre mintegy kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, emiatt kétezer tonna rovarral több marad a környezetünkben.
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is.
Hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk.
A kaszálásokhoz egyes gyepterületeken bejelentési kötelezettség is társul Magyarországon.
A klímaváltozásnak és a vándormadaraknak köszönhetően megjelent Magyarországon a nem őshonos, invazív Hyalomma kullancs.
Az Egyesült Királyság legnagyobb madárvédelmi szervezete, az RSPB arra kéri a lakosságot, hogy május és október között teljesen szüneteltesse a kerti madáretetést.
A haszonállattartók, vadgazdálkodók és a vidéki lakosság számára a farkas jelenléte sokszor új kihívásokat jelent.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
Ma 9 órakor már csak 19 centimétert mutatott a bajai vízmérce, ami sokkoló negatív rekordot jelent.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
