Rohamtempóban terjed itthon az aranysakál, komoly károkat okozva ezzel az élővilágban.
A baglyok hiányában a rágcsálók állományapasztását az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével lehet csak megoldani.
2000 és 2010 között a hazai fecskeállomány mintegy 62 százaléka tűnt el, szerencsére a csökkenés az elmúlt 13 évben nem folytatódott.
Óriási felfedezés, egy százhúszmillió éves kínai madárkövület tanúskodik a növények evolúciójáról.
Rekordszámú, több mint ezerháromszáz fehérgólya-fiókát gyűrűztek meg idén az állatvédők az ország 17 vármegyéjében.
A vízimadarak etetésének mellőzésére szólította fel a lakosságot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Súlyos bírság vár arra, aki ezekben a védett madarakban kárt tesz, vagy elpusztítja őket.
A kertekben előforduló madarak nem csak rovarokkal és magvakkal táplálkoznak, ha van rá módjuk, szívesen megdézsmálják a gyümölcsöket is.
A gázágyú használatát konkrétan egyetlen jogszabály sem szabályozza, de ez nem jelenti azt, hogy az korlátlanul használható.
A vetési varjak védettek, de jelentős károkat okoznak a gazdálkodóknak Magyarországon.
A madárvédelmi eszközöket bemutató mintahálózatot épített az MVM a Szegedi Vadasparkban.
A kutatók kiderítették, nem csak méhek, hanem denevérek, madarak, gyíkok és egyéb állatok is részt vesznek a növények beporzásában.
Június közepéig lehet számítani a lakott településeken ellenséges varjútámadásokra.
A földön talált madárfiókák és állatkölykök többsége nem árva, ezért nem szabad őket összeszedni.
A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások veszélyeire hívta fel a figyelmet az MME.
A Dunához lehet vinni és ott szabadon lehet engedni a panelházaknál bajba jutott tőkés récéket.
Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles címmel adatgyűjtő akcióra hívja a lakosságot.
Chilében is kimutatták a madárinfluenzát egy emberben, a vírust egy 53 éves férfiben azonosították.
A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége szeptember elejétől február végéig több száz kormoránt lőtt ki.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.