Eltűnhetnek a fecskék az országból? Sokkal nagyobb a baj, mint eddig hittük

Eltűnhetnek a fecskék az országból? Sokkal nagyobb a baj, mint eddig hittük

Szászi Zoltán
Egy új kutatás kimutatta, hogy kétszer annyi madár halhatott ki az ember miatt, mint korábban gondoltuk, így mára minden kilencedik madárfaj eltűnt a Földről, ez pedig komoly aggályokat vet fel. Magyarországon is veszélyben vannak a madarak, az elmúlt két évtizedben több, mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Egy új, a Nature tudományos lapban megjelent tanulmány szerint az emberiség kétszer annyi madárfaj kihalásáért felelős, mint azt a tudósok korábban gondolták. A tanulmányról nemrég a Euronews számolt be. Az új számítások szerint mintegy 1400 madárfaj halt ki közvetlenül emberi tevékenység következtében. A jelenleg ismert, körülbelül 11 ezer madárfajra vetítve ez azt jelenti, hogy a madarak 12 százalékát, minden kilencedik fajt már kipusztította az emberiség.

Nagyobb a kihalás mértéke, mint eddig sejtettük

A tanulmányt a kutatók úgy végezték el, hogy az új-zélandi madárfajok kipusztulását esettanulmányként vették alapul, és statisztikai adatmodellezéssel ebből becsülték meg az ismeretlen kihalt fajok mennyiségét. Új-Zélandon nagyon sok kihalt madárfaj nyomait lehet megtalálni különösen jól konzerválódott leleteken keresztül, a kutatók úgy is tekintettek rá, mint az egyetlen olyan szegletére a Földnek, ahol a kipusztult faunát majdnem teljes mértékben ismeri a tudomány. A kihalás ütemét elemezve pedig az egész világra vetítve megbecsülték a még nem ismert, kihalt madarak fajainak számát.

Az emberi történelem alatt 640 madárfaj kihalásáról tudunk biztosan, írja a tanulmány összefoglalója. Ezeknek a nagyrésze, mintegy 90 százalék, különböző szigeteken élő, különleges madárfajokat takar, amik az ember megjelenése után tűntek el. Ezek közé tartozik például az ikonikus (és tragikus sorsú) mauritius-i dodó, vagy az ászak-atlanti, pingvinekre hasonlító óriásalka. A tanulmány vezető szerzője, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának (UKCEH) kutatója, Dr. Rob Cooke azt nyilatkozta a Euronewsnak, hogy az emberi tevékenység okozta madárkihalások fő oka az élőhelyek elvesztése, a természeti környezet kizsákmányolása, és különösen káros volt a patkányok, kutyák és sertések megjelenése az emberi kolonizációval.

A tanulmány most arra a konklúzióra jutott, hogy az ismert 640 faj mellett további 790 eddig ismeretlen madárfaj is kipusztulhatott az emberi történelem alatt. Ezek közül a természeti fajok kihalásának az üteme alapján körülbelül csak ötvennek kellett volna magától is kihalnia, így csak az emberi tevékenység állhat a háttérben. Csak a Csendes-Óceán térségében 570 faj halt ki az ember érkezése óta eltelt évszázadokban, ami a kihalás természetes ütemének százszorosa.

Bár a kihalásnak ez a léptéke az elmúlt 130 ezer évre van vetítve, a madárfajokra sok más élőlénnyel egyetemben az utóbbi néhány évszázad, az iparosodás, a klímaváltozás, és az intenzív mezőgazdaság jelentett nagyobb veszélyt, és ezek a veszélyek továbbra is fennállnak, ezért a tanulmány szerint további 700 madárfaj halhat ki a következő évszázadokban, ami viszont már fájó veszteség lesz a biodiverzitás csökkenésével amúgy is küzdő világnak. Dr. Søren Faurby, a Gothenburg-i Egyetem kutatója szerint a kihalt madarak fontos ökológiai szerepeket töltöttek be, magvak terjesztésétől a beporzásig. A kihalásuk pedig dominó-hatást okozhat, ahogy több ökoszisztéma képtelen lesz kompenzálni a kiesett madarakat, ez pedig további állatok és növények kihalásához fog vezetni.

Itthon is veszélyben vannak a madarak

Egész Európában, így Magyarországon is több vadon élő madár van kitéve a kihalás veszélyének. A BirdLife International nemzetközi Vörös Listájának 2021-ben megjelent változata drámai képet festett le: Minden ötödik őshonos európai madárfaj veszélyeztetett státuszba került. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ehhez további információkat tett hozzá a hazai helyzet alapján. Az egyik ilyen veszélyeztetett faj itthon a fürj, ami stabil státuszból mérsékelten fenyegetett státuszba került 2021-ben. Ennek az az oka, hogy a növényvédő szerek csökkentik a gyommagvakból és rovarokból álló táplálékát. A vetési varjú két kategóriával veszélyeztetettebb lett, és egész Európában a kihalás szélén van, itthon pedig csak a 2010-es évekre sikerült az állományt stabilizálnia a természetvédőknek. A kék vércse szintén rossz helyzetben van egész Európában, itthon a fajmegőrzési programok miatt stabil az állománya, azonban döntően a természetvédelmi gondnokság alatt álló, mesterséges fészektelepektől függ a fennmaradása. A magyar nemzeti jelképnek számító, és az MME 2024-es jubileumi évfordulójára az év madarának választott kerecsensólyom pedig szintén közelebb került a kihaláshoz, bár hazai állománya az utóbbi évtizedekben javult, és ma az Európai Unióban található állományának 60 százaléka Magyarországon fészkel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Azonban a madarakat érintő kihalásokat nem csak a természet, hanem az emberiség is megszenvedi. Arról 2021-ben írtunk, hogy kétmillió fecske hiányzott Magyarországról, aminek emberi tevékenység, a nagyüzemi mezőgazdaság, a klímaváltozás a fő okai. Az országban a molnár fecske és füsti fecske egyedszáma csak 2000 és 2010 között 62 százalékkal zuhant le. Egy fecske nem csinál nyarat, de cserébe elfogyaszt egy kilogramm rovart a költési időszak alatt, így a kétmillióval kevesebb fecske után kétezer tonna kártevő marad a gazdálkodók nyakán, ami már komoly károkat tud okozni a mezőgazdaságban. Tavaly pedig az MME arról tájékoztatott, hogy az elmúlt két évtizedben több, mint 50 százalékkal csökkent a magyarországi fecskeállomány. Ez pedig a lakosságnak és a gazdálkodóknak is veszélyes, ugyanis a klímaváltozás miatt megjelenő új kártevők és betegségeket terjesztő szúnyogfajok elhárításában kulcsszerepe lenne az ország fecskéinek.

EZ IS ÉRDEKELHET

A madarakat fenyegető veszélyekről egyébként tavaly is megjelent egy tanulmány, ami zord képet fest Európa vadmadarainak helyzetéről. A nagyívű, ötven kutatót bevonó kutatás 28 európai ország 37 évnyi idősoros adatait vetette össze, és arra jutott, hogy egy emberöltő alatt 550 millióval csökkent a vadon élő madarak száma a kontinensünkön.

Mindent összevetve, Európa vadon élő madaraira az egyik legnagyobb kihívást az intenzív mezőgazdaság jelenti, mivel a kártevőnek számító gerinctelen fajok irtása a táplálékláncban dominó-hatást indított. Azonban a városiasodás is különösen káros, a tanulmány szerint a második legnagyobb oka a vadmadarak kihalásának. Ezen kívül a klímaváltozás is hatalmas nyomást gyakorolt sok madárfaj európai populációjára. A kutatók szerint csak sürgős változás és mezőgazdasági reformok segíthetnek Európa vadmadarainak megmentésében.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Kramer szerviz KITE alapokkal (x)

A gépek megítélését a műszaki tartalmon túl nagyban meghatározza, hogy karbantartás és meghibásodás esetén a javításuk milyen hatékonysággal történik.

Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?