Szinte teljesen eltűntek a fecskék Magyarországról: kiderült, mi áll a háttérben

Szinte teljesen eltűntek a fecskék Magyarországról: kiderült, mi áll a háttérben

Gervai Péter
A népi megfigyelés szerint Kisboldogasszony napja, szeptember 8-a körül indulnak el a fecskék Magyarországról. A vonulás időzítése persze függ az időjárástól is. Az MME korábbi közlése szerint 2000-2010 között a hazai populáció mintegy 62 százaléka tűnt el, és félő volt, hogy 2020-ra teljesen eltűnnek a fecskék Magyarországról, szerencsére azonban az állománycsökkenés az elmúlt 13 évben nem folytatódott.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Drasztikusan csökkent a madárfajok állománya

Szakértői vélemények szerint az elmúlt években mintegy 600 millió fészkelő madár tűnt el az Európai Unióból. A fecskék száma is egyre jobban csökkent az EU-ban, sokkal kevesebb egyeddel találkozhatunk manapság, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Míg Európában az erdei madárfajok állománycsökkenése 3 százalékos volt 1980 és 2020 között, addig a mezőgazdasági területekhez köthetően ez az érték 57 százalék ugyanezen időszakon belül.

A Birdlife International, vagyis a Madártani Szervezetek Világszövetségének 2022-es tájékoztatója a korábbi évekhez hasonlóan szomorú képet fest az élőhelyek állapotáról. A tájékoztatóban számos probléma közül kiemelik a nagyüzemi termelés negatív következményeit. A jelentés sorra veszi a madárfajokat veszélyeztető tényezőket.

  • Az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, amely a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti.
  • Az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a gyepterületek szántófölddé alakítása miatt Európában 70 százalékkal csökkent az agrárterületeken élő madárfajok állománya 1980 óta.
  • A nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás szintén jelentős probléma, hiszen évente több mint 7 millió hektár erdő tűnik el, ami a veszélyeztetett madárfajok felét érinti.
  • Az éghajlatváltozás hatása sem elhanyagolható, a veszélyeztetett fajok 34%-ára már most is hatással van, és feltehetően egyre nagyobb problémát fog jelenteni rövid idő alatt.

Sok rovartól megszabadítanak

Az állománycsökkenésnek mint tudjuk számos oka van, a növénytermesztők szinte évről-évre újabb és újabb mezőgazdasági kártevő rovarokkal találkozhatnak az állattartók pedig sokszor joggal féltik állományukat a betegségeket terjesztő szúnyogfajoktól. Emiatt a rovarevők szerepe akár a fecskéké egyre inkább nagyobb jelentőséggel bír, hiszen egy madár amíg itt tartózkodik körülbelül 1 kg rovart megeszik és teszik ezt környezetterhelés nélkül. Belátható, hogyha egy-két millió fecske hiányzik, akkor egy-két millió kilogramm rovar marad a "nyakunkon"! Szakértők szerint az elmúlt néhány évben szerencsére sikerült megállítani a csökkenést, az állományt visszaerősíteni viszont már nem. A növekedésben leginkább a költési siker javításával tud segíteni az ember.

Vidéken és a városokban is segíthetünk

A tavaszi időszakban fészeképítésre alkalmas sarazó helyek kialakításával vagy műfészek telepítésével is segíthetjük a fecskepopuláció növekedését. A két leggyakoribb fecskefaj közül a molnár fecske Magyarországon általánosan elterjedt, városi környezetben még a füsti fecskénél is gyakrabban fordul elő. Előbbi zárt fészket épít egészen a tető síkjáig feltolva, kis bejárati nyílással míg utóbbi nyitott fészket épít, a tető síkjától távolabb, attól akár méterekkel is lejjebb. Teszi ezt elsősorban istállók belső részeiben, a molnár fecske inkább épületek eresze alatt vagy ablakok és erkélyek beugróiban szívesen építkezik, így a városokban és a lakótelepeken is megjelenhet. A füsti fecskére jellemző, hogy kötődik a falusias környezethez, ahol az állattartás számára optimális környezet nyújt.

Műfészkekkel is otthont biztosíthatunk nekik

A MME honlapján számos információt talál az érdeklődő és fontos gyakorlati tapasztalatok olvashatók a műfészkek kihelyezésével kapcsolatban:

  • ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol évek óta nincs fecske, akkor a fészekfoglalás esélye szinte nulla;
  • ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol van istállózott állat, akkor a foglalás esélye magas;
  • ha lakott fészek mellé teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye a legmagasabb;
  • ha jószág és fecske hiányában, de tömegesen (minimum 15-20, max. akár több száz) teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye (néhány év távlatában) szintén igen magas.

Ezért az MME azt javasolja, hogy mesterséges molnár- és füstifecskefészkeket

  • egyesével vagy kis számban elsősorban lakott istállók közelébe vagy lakott fecskefészek mellé, kisebb-nagyobb működő fészektelepek bővítésére helyezzük ki; ebben az esetben a területen mozgó fecskék látványa odavonzza a fajtársakat, így nagyobb az esélye annak, hogy a műfészkekbe is beköltöznek a madarak;
  • tömegesen kihelyezve (minimum néhány tucatnyit, de akár több százat is) ott is nagyon magas a madarak beköltözésének esélye, ahol nincs lakott istálló, illetve fecskék sem költöttek évek óta;
  • a fecskék műfészkekbe költözését, visszatelepülését segítheti, ha a közelben sárgyűjtőhelyet is létesítünk, mert fészeképítőanyag hiányában a sár csillogása vonzza a madarakat;
  • ha pedig egyszer már beköltöztek a fecskék, akkor számíthatunk arra, hogy a madarak évről évre visszatérnek.

Energiatartalékaik segítségével küzdhetik le a hosszú utat

Most ugyan a vonulás időszakában vagyunk, de a jövő évre érdemes műfészkekkel felkészülni, ha azt szeretnénk, hogy körülöttünk újra fecskéket csodálhassunk. A hazai füsti fecskék telelőterülete a Szaharán túl, attól délre található. Az őszi vonulás augusztus közepétől szeptember középéig tart. Az ezt követő időszakban látott füsti fecskék már a vonulásuk során az északabbról érkező madarak. A molnárfecske esetében figyeltek már meg szeptember végén is költést, így a legkésőbb indulók vonulása októberben is előfordulhat, de a tömeges vonulás szeptemberben zajlik. A telet a molnárfecske is a Szaharától délre tölti.

Az utazás előtti felkészülés leginkább az evésről szól, hiszen a fecskék hosszú távú vonulók, amelyhez rengeteg energia kell. A fecskék képesek naponta ezer kilométer megtenni, és 3 napig is repülhetnek folyamatosan. Így a hosszú út előtt hetekig falják a rovarokat, hogy megfelelő mennyiségű zsírt halmozzanak fel. Ezt a folyamatot „hiperevésnek” nevezik, amelynek köszönhetően egy-két hét alatt akár meg is duplázhatják testtömegüket. Szükségük is lesz az energiára, a több ezer kilométeres, időnként szélsőséges vidékek felett átívelő útjuk alatt. Kitartásukat bizonyítja az is, hogy a fecskék például eltérően a gólyáktól, nem megkerülik a Földközi-tengert, hanem keresztülrepülnek felette, így akár egy hét alatt elérik afrikai telelőhelyeiket a kontinens középső és déli részén.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?