Az elmúlt harminc napban Európa kilenc országában bukkant fel a magas patogenitású madárinfluenza.
Hőkamerás drón segítségével követték nyomon egy rejtőzködő fekete gólyapár költését a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.
Egy friss brit felmérés szerint a szigetország lakói évente mintegy 171 millió font értékű ételt veszítenek el a sirályok miatt.
A költségvetés, az emberi egészség és az élővilág szempontjából is lenne kedvezőbb alternatíva.
Egy Kanadában tenyésztett sólyom 1,3 millió szaúdi rijálért, azaz mintegy 346 ezer dollárért kelt el a Rijádtól északra rendezett Nemzetközi Sólyomtenyésztői Aukción.
Ausztráliában is megjelent és terjed a madárinfluenza egyik legveszélyesebb változata.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
Gyülekező fehérgólya-csapatokkal találkozhatunk országszerte július-augusztusban, és ezek a madarak nem szorulnak segítségre!
A vízbe esett, támaszpontot nem találó madarak és kisemlősök így rendkívül gyorsan kimerülnek.
Megdöbbentő jelenség Ukrajnában: a háború okozta természetkárosítás már a madárfészkekben is megfigyelhető.
A fokozottan védett kerecsensólymok Magyarországon február elejétől kezdik meg a revír foglalást.
A fehér gólyáknál teljesen természetes viselkedés, hogy a szülők esetenként kilökik a gyengébb fiókákat a fészekből.
Az elmúlt három évtizedben drasztikusan megnőtt a Hortobágyon átvonuló és telelő vadludak száma, amit egyértelműen a melegedő éghajlat okoz.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
Rengeteg gazdának az első kaszálást a teljes területük legalább felén el kell végezniük május végéig.
A lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik költő állományának felmérésében tudnak segíteni az érdeklődők.
A rohamosan zsugorodó természetes élőhelyek és az egyre súlyosabb aszályok miatt a városi kerti tavak kulcsfontosságú menedékké váltak.
Közel négy évtizeddel az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után a tiltott zóna ökoszisztémája meglepően jól virágzik.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.
A hazánkban termesztett sütőtökök jelentős része az óriástök fajtái közé tartozik.
Nem csak az számít, hány milliméter esik, hanem az is, milyen talajra, milyen gyorsan és milyen növényre hull.
Az ősz nemcsak a lehulló levelek és a hűvösebb napok időszaka, hanem a gyepápolás egyik legfontosabb szezonja is.
Táplálkozási szempontból nincs olyan, hogy „legegészségesebb hús”, mindnek van olyan tulajdonsága, amely miatt értékes lehet az étrendben.
A Dunántúlon már bíztató mennyiségű eső esett, az Alföldön még korai fellélegezni - az ősz folyamán sokkal több csapadék kellene még.
