Tényleg a jégkármérséklő rendszer miatt nem esik az eső itthon?
Magyarország éghajlatának melegedése és szárazodása nem néhány éve kezdődött, és nem köthető a JÉGER-rendszer működéséhez.
Magyarország éghajlatának melegedése és szárazodása nem néhány éve kezdődött, és nem köthető a JÉGER-rendszer működéséhez.
Június 3-tól új működési rend lépett életben az Országos Jégkármérséklő Rendszerben.
Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium felül fogja vizsgálja a rendszert.
A szakértők szerint nincs kapcsolat az aszály és a jégkármérséklő rendszer működése között.
Nyolcadik védekezési szezonját kezdte meg idén az országos jégkármérséklő rendszer.
Elismerést kaptak az országos jégkármérséklő rendszer országos és vármegyei legeredményesebb generátorkezelői.
A gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt Magyarországon.
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott.
A kezelőket ért fenyegetések miatt leállított generátorok mérsékelhették volna a jégkárokat.
Győrffy Balázs Szobonya Nikolett meteorológussal beszélgetett.
Ott is voltak jelentős károk, ahol már működött védekező rendszer.
Működésbe helyezik a jégkárelhárító rendszert.

Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.