Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
Az új nemesítési technológiák uniós szabályozása változik, amelyet ki kell használni Rádi Feríz szerint.
A precíziós növénynemesítés segíthet a klímaváltozás káros hatásainak enyhítésében.
A NuPlant szerint a növényklónozás lehet a megoldás a nagyobb terméshozamok kérdésére.
A légkörben a növekvő CO2 koncentráció kulcsszereplő a klímaváltozásban.
És mi a helyzet a génszerkesztéssel?
Javítani kellene a versenyképességet.
A magyar baromfiágazat 2025-ben mérsékelt, de stabil növekedést mutatott, azonban az egyes termékpályák teljesítménye jelentősen eltérően alakult.
A konyhakert művelésébe számos ott élő állat is besegít, míg mások ellenünk dolgoznak.
Bár javul a helyzet, továbbra sem tartozik a legjobban fizetett ágazatok közé a mezőgazdaság.
Jelentősen felpörögtek az események Trump döntése miatt, a magyar gazdák is félnek a következményektől.
A védett területeken kitermelt fa döntő részét elégetjük, pedig volna lehetőség a rendszerszintű változásra.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
