Mintegy egymillió tenyészkocával csökkentené a sertésállományát Kína a túltermelés és az alacsony árak miatt.
Moldován András szerint a legtöbben az állattenyésztésben látják a problémákat, a növénytermesztésről viszont már nem esik szó.
Lehet nyereséges a sertéstenyésztés itthon, a munkaerőhiány viszont egyre nagyobb gondot jelent.
Ismét bizonytalanná vált a sertéságazat jövője Lengyelországban, sokan felhagyhatnak a tevékenységgel.
Több olyan dolog is történt a magyar élelmiszeriparban, amire nem igazán volt még példa.
2023 első nyolc hónapjában mintegy ötödével csökkent az Európai Unió sertéshús-exportja.
A vágóhidak és a húsfeldolgozók még mindig nem tudták teljesen beépíteni a megnövekedett önköltségeket a húsok és a húskészítmények átadási áraiba.
Magyarországon is csökkent a koca- és a hízólétszám az elmúlt évben az európai trendhez hasonlóan.
Az USA sertéshústermelése 1 százalékkal csökkenhet 2023 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
2023 első hónapjaiban nőtt a sertés felvásárlási ára, az élő állat exportja szintén emelkedett, az import pedig csökkent.
Kiderült, mennyibe is kerülhet idén tavasszal a sertéshús és a sonka a magyar henteseknél.
Van, amit még a legnagyobb vállalatok sem bírnak el.
Kína nem viccel.
Továbbra is sok a nehézség a sertéságazatban.
-20220309.jpg)
4 milliárdos többlettámogatásra március végén lehet benyújtani a kérelmeket.
A kirándulást és a vadászatot is betiltották.
Terveiről vallott a Kurucz Agro Kft. tulajdonosa és ügyvezetője.
14 ország kér sürgős fellépést.
Hónapok óta veszteségesek a magyar sertéstenyésztők.
Nagy a csend a romániai disznóólakban.
December 2-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A biomassza fűtési rendszerek jó alternatívát jelenthetnek gazdáknak a hektikus energiaárak közepette.
A világ mezőgazdasága évente mintegy 11 milliárd tonna élelmiszert állít elő, és közel 1,2 milliárd embernek ad munkát.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Veszélybe került a világ egyik legfontosabb növényi fehérjeforrása. Most összefogtak a megmentéséért.
