Nem mindenhol lesz egyszerű meghozni ezt a kemény döntést a magyar kerttulajdonosoknak.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
A pozsgásokra nálunk inkább dísznövényként gondolunk, pedig a világ számos részén zöldségként, gyümölcsként, takarmányként vagy gyógynövényként termesztik őket.
A hazai kertek egyik leggyakoribb, szárazságtűrő díszcserjéje, a kerti mályva nemcsak látványos, hanem ehető is.
Az idei, 2026-os nyár szélsőséges időjárása és a folyamatos vízkorlátozások egyértelművé tették, hogy a hagyományos, vízigényes kertek fenntarthatatlanok.
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását.
Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
A legnagyobb ígéret nem az új tulajdonságok létrehozása, hanem a sebesség és a pontosság.
Néhány éve még szenzációnak számított, ha valaki kivit szüretelt itthon, mára viszont egyre több mediterrán növény jelenik meg a hazai kertekben.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
A kérdésre Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője válaszolt.
Több mint kétszáz napos űrutazás után visszatértek a Földre az első magyar űrnövénykísérlet, a VITAPRIC-program mintái.
Egyre több gazda számára reális menekülőút a napraforgó, a vetésterület idén is rekordokat dönthet.
A kertészeti szakértők szerint a túlzsúfolás komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában.
Az idei szezonban a hobbikertészek számára is a legnagyobb kihívást a szélsőséges időjárás jelentette, amire kiemelten oda kell figyelni a termesztés során.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VIII. rész
Új szárazságtűrő búzavonalat fejlesztettek a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) Mezőgazdasági Intézet kutatói.
Már most itt az ideje felkészülnünk a klímaváltozással kapcsolatos ártalomcsökkentésre.
Nem meglepő, hogy az őszi vetések előkészítésénél az egyik legfontosabb szempont a vízmegtartás.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
