Az éghajlatváltozás hátterében álló üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációja az agrárgazdaság egyik legösszetettebb kihívásává vált.
A vadgazdálkodás és az állategészségügy határterületén egyre nagyobb figyelmet kap az amerikai májmétely.
Hatalmas harcsát fogtak ki a mohácsi Duna-szakaszon, amelyet a mérlegelést követően visszaengedtek természetes élőhelyére.
Míg a 2000-es években átlagosan 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be Magyarországon, mára ez a mennyiség a negyedére csökkent.
A finomított cukor kerülése egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az egészségtudatos táplálkozásban.
Ritka fejlődési rendellenességgel rendelkező kecsege keltett feltűnést szakmai körökben.
Egy hivatalosan helyileg kihaltnak nyilvánított sima tokot fogtak ki a Dráva-folyóból Horvátországban.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet részletes tájékoztatást tett közzé, reagálva a tó kritikusan alacsony vízszintjét bemutató felvételekre.
A balatoni nádasok fontos élőhelyek, amelyekre szükség van a tó ökoszisztémájának fennmaradása során.
A projekt eredményeként egy hosszú távon fenntartható termelésből származó hazai hangszeralapanyag vagy termék előállítása várható.
Sem a faültetés, sem pedig a természetes élőhelyek helyreállítása nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez.
A KAP ST AKG esetében figyelni kell arra, hogy bizonyos területeket megfelelően válasszunk el egymástól.
Mamutfenyő a klímaváltozás árnyékában: természetalapú beavatkozással mentik meg Gödöllő ikonikus fáját.
A meztelencsigák komoly gondokat tudnak okozni termelőknek és a kerttulajdonosoknak is.
A mezőgazdasági területek után a vidéki udvarokban, konyhakertekben és városi peremkerületekben is megjelentek a sáskák, amelyek jelentős károkat okozhatnak a növényzetben.
A Magyarországon nem őshonos Gamma bagolylepke nyár elején tömegesen érkezett hazánkba.
Az utóbbi években markánsan jelentkező trend, hogy a helyi gazdák egyre nagyobb területeken térnek át az organikus termesztésre.
Válasz az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra
A klímaváltozás, az aszályos, forró nyarak, a szélsőséges csapadékeloszlás és a hőhullámok nemcsak az emberek, de az erdők életét is fenyegetik.
Módosul az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló korábbi törvény.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
