Ötezer éves jégréteg alatt különleges baktériumot fedeztek fel az Aranyosfői-jégbarlangban.
Az elmúlt 150 év vízrendezési gyakorlata jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hazánk fokozatosan elveszítette természetes vízgazdagságát.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a tojáshéj rendkívül sokoldalú, természetes és filléres kerti alapanyag.
Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is.
A hazai vízgazdálkodási és környezetvédelmi szabályozás értelmében, az öntözési célú vízigények kielégítése elsődlegesen felszíni vízkészletekből történhet.
A szakértők szerint a hazai talajoknak nagy szükségük van a hóolvadás során keletkező vizekre.
Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól.
Pozitív értékelést adott az EFSA egy pektinben gazdag kávéeredetű élelmiszer-összetevőről.
A bioélelmiszerek ma már egyre kevésbé számítanak luxusterméknek, folyamatosan bővül a kiskereskedelmi beszerezhetőségük.
A mézfogyasztási szokások jelentős átalakuláson mennek keresztül, a fogyasztók egyre tudatosabban választanak a különböző mézfajták között.
A hótakaró természetes szigetelőrétegként védi a növényeket és a talajt a szélsőséges fagyoktól, valamint mérsékli a hőingadozást is.
A kender az emberiség egyik legősibb és legsokoldalúbb kultúrnövénye, amely napjainkban újra felkapott lett.
A fogyasztók egyre növekvő igénye a gyógynövények felhasználásának széles körű alkalmazását eredményezte napjainkra sokféle termékben.
Az ecet világszerte kedvelt fűszer és tartósítószer, amelyet sokféle formában állítanak elő.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
A Városierdő-fejlesztési Program következő állomása Budapest II. kerületének része, a Nyék-oldal lesz.
Az Északi-középhegységben tartósan megtelepedett szürke farkasok populációja 15-25 felnőtt egyed között mozog.
Az élelmiszeripari innováció és a fogyasztói elvárások folyamatos változása új lehetőségeket teremt a növényi alapú, természetes összetevők alkalmazására.
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Az éghajlatváltozás hátterében álló üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációja az agrárgazdaság egyik legösszetettebb kihívásává vált.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
Formálódik a tömegtakarmány-krízis, várhatóan a silókukorica mennyisége és minősége is elmarad a várttól idén.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
