Van ilyen? Feleannyi magyar tanul az Állatorvostudományi Egyetemen, mint külföldi

agrarszektor.hu
A külföldi diákok zöme német, de sokan érkeznek Norvégiából, Írországból, Angliából, továbbá Dél-Koreából és Japánból is a magyar Állatorvostudományi Egyetemre. Viszont szomorú, hogy az egyetemen végzőseinek csak 17 százaléka érdeklődik a gazdasági haszonállatok iránt.

Az Európa négy legjobbja közé sorolt budapesti egyetemre ötszörös a túljelentkezés, és itt tanul a legtöbb idegen nyelvű hallgató, mondta Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetemen rektora a Világgazdaságnak. Az egyetem akkreditációja kétezer főre szól, 663 magyar hallgatója van, az idegen nyelvű képzésre 1178-an járnak. A külföldi diákok 52 országból képviseltetik magukat, a többségük Németországból jött - most csaknem 250-en vannak -, de sokan érkeznek Norvégiából, Írországból, Angliából, továbbá Dél-Koreából és Japánból is.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia!  Regisztráljon most a december 4-5-i eseményre!

A hazai hallgatók egy diák kivételével állami finanszírozású képzésben vesznek részt, a külföldiek pedig évente 12 ezer eurót, vagyis csaknem négymillió forintot fizetnek. Sótonyi Péter elmondta, hogy a képzést 12 félévesre kívánják bővíteni. Az utolsó félévben az állatfajonkénti specializáció történne meg. A rektor saját felméréseikre hivatkozva közölte: ma a diákjaik közül száz hallgatóból csak tizenkettő akar a képzés elején gazdasági haszonállatokkal foglalkozni. Mióta azonban lehetőséget biztosítottak számukra, hogy a 11. féléven juhokkal, szarvasmarhákkal, sertéssel, baromfival és őshonos állatokkal ismerkedjenek, két és félszeresére nőtt a haszonállatok iránt érdeklődők száma.

Az agrárszektor.hu az alábbi cikkben közölt interjút a rektorral, ahol a ponthatárokról, a nemi arányokról, a lemorzsolódás mértékéről, az állatorovosok fizetéséről és a gazdasági állatok oktatásban betöltött súlyáról is beszélt.

EZ IS ÉRDEKELHET

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

KWS – tíz éve első a repcetáblákon*, első az innovációban! (x)

Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.

EZT OLVASTAD MÁR?