Gőzerővel zajlik az agrároktatás átalakítása: ez vár a magyar diákokra

Gőzerővel zajlik az agrároktatás átalakítása: ez vár a magyar diákokra

A mezőgazdaság az egyik legnagyobb szaktudást igénylő szektor lett, nem túlzás azt mondani, hogy csúcságazattá nőtte ki magát mindössze néhány év alatt. Szükség is volt erre, hiszen komoly lemaradásban vagyunk a versenytársakhoz képest, ami miatt az agrároktatás fejlesztése és átalakítása elengedhetetlen volt. Hajnal Sándor, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum kancellárja az Agrárszektornak adott interjújában elmondta, jól látható, hogy az elmúlt 10 évben az agrárszakmák népszerűsége csökkent, illetve a társadalmi megítélése sem szerencsés, ráadásul munkaerőhiánnyal is küzd az ágazat, ugyanakkor kiemelte, hogy minden országban szakemberhiány van, nem csak Magyarországon. Kérdés, hogy vajon mi az oka annak, hogy nálunk ez még jobban megmutatkozik? Erre, és sok minden másra is választ kaptunk.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Mennyire vonzó jelenleg ma Magyarországon az agrárszakma a fiatalok körében, találkoznak esetleg az emberekben élő téves képpel, ha az agráriumról beszélünk?

Azt vettük észre az elmúlt 10 évben, hogy az agrárszakmák népszerűsége csökkent, illetve a társadalmi megítélése is negatív irányba változott. Mindenki vagy gimnáziumba szeretett volna menni, vagy valamilyen ipari szakmát próbált választani. Ezt a helyzetet felismerték a döntéshozók és olyan változások indultak el a szakképzésben, mint a Szakképzés 4.0 oktatási stratégia, amit követve teljesen új alapokra helyeztük  a szakmai oktatást. Az agrárszakmákban kimondottan hangsúlyosan kellett változtatni, mert a jelentkezők száma és tanulmányi eredménye sem volt túlságosan kiemelkedő, ezzel egyidejűleg a társadalmi megítélés is folyamatos csökkenést mutatott. Ezen mindenféleképpen alakítani kellett, és az elmúlt időszak nagy eredménye, hogy bevezetésre került a technikumi program.

Ez egy ötéves, osztatlan képzés, ami a középfokú oktatásban nem annyira megszokott, hiszen azt jelenti, hogy a felvett diákok az 5. év végén kapják meg kompletten az érettségit és a technikusi minősítő oklevelet. A korábbi szakgimnáziumi képzésben volt egy olyan időszak, amikor négy év után lehetett továbbtanulni, ennek következtében sok diákot vesztett az agrárium. A technikumi képzés ezt a problémát úgy tűnik, tudja orvosolni. Az ipari és az agrárszakmák között már alig van különbség, rendkívüli fejlődés indult meg az agráriumban, mely azt jelenti, hogy a robotizáció, az internetalapú eszközök olyan súllyal jelennek meg a képzések során, amit 10 évvel ezelőtt még el sem tudtunk képzelni.

Mennyire vonzók ezek a képzések?

A számok azt mutatják, hogy egyre vonzóbbá válnak. Olyan eszközökkel találkoznak a leendő tanulóink, amik megfelelnek a XXI. század követelményeinek. Több 10 milliós értékű gépek vannak használatban, melyek kezeléséhez profi szakemberekre van szükség. Egy hozzá nem értőt nem ültethetünk fel egy 60 milliós traktorra, ez kétségtelen. Olyan magas fokú képzettséget igényelnek ezek a szakmák, aminek a technikusi szint az egyik alapja, arról nem beszélve, hogy ha valaki tovább szeretne tanulni, minden további nélkül be tud kerülni az adott szakirányú egyetemre és már rendelkezik majd előzetes szaktudással is.

Szó volt már internetről, traktorokról, robotizációról, fejlődésről. Ezeknek tudatában mik a legfelkapottabb agrárszakmák jelenleg Magyarországon?

Vannak olyan területek, ahol a digitalizáció nincs jelen akkora súllyal, a mezőgazdasági gépész szakmákban ez hangsúlyosabb, ezek kimondottan divatos és keresett képzések. Vannak olyanok is, amikről nem is gondolnánk, hogy az agráriumhoz tartoznak, ilyen például a földmérő. Ma már minden, amit a diákok használnak, GPS-alapú, internetalapú, az ilyen szakterületekre tényleg csak olyan tanulók jelentkeznek, akik tudatosan átgondolták a továbbtanulási szándékaikat, hiszen itt magas szintű matematikai tudással kell rendelkezni, olyan kompetenciákkal, hogy talán jobbnak is kell lenni, mint egy általános gimnáziumban. A másik nagyon divatos agrárszakma a kertépítés lett, ez is hihetetlen módon fejlődik.

A nagyvárosok és a kis megrendelők igényei is egyre magasabbak, a nagyvárosok nagy zöldfelületei sok és sokféle munkával tudják ellátni a végzetteket, tulajdonképpen nincsenek is elegen. Ugyanakkor, egy kertépítő vállalkozást könnyebb is elindítani, mint például egy állattartó telepet, hiszen kevesebb eszköz kell hozzá, azonban olyan gépeket használnak, melyek a kornak megfelelőek, például a kitűzéseket ők lézeres szintezőkkel végzik. Állattenyésztőnek, növénytermesztőnek nem jelentkeznek sokan, az állattenyésztésben egy keresett szakma van, mégpedig a lovász.

Mint említette, még a keresett szakterületeken sincsenek elegen. Mely ágazatokból hiányoznak még szakemberek és mi lehet ennek az oka, illetve, hogyan lehet orvosolni a problémát?

Az a baj, hogy mindenhol hiány van. Annak ellenére, hogy az elmúlt években folyamatosan nő a beiratkozók száma, aminek az az oka, hogy egyre jobbak a feltételek, egyre inkább a kornak megfelelő eszközöket, anyagokat tudnak használni a fiatalok, de még mindig kevés. Nekünk egy folyamatos marketingmunkával a szakmák becsületét erősíteni kell, és azt kell bizonyítanunk, hogy az agráriumban lévő szakmák egyenértékűek az ipariakkal, itt is lehet sikeres a hozzánk jelentkező fiatal.

Hogyan lehet mindezt megerősíteni, megszólítani a fiatalokat? A közösségi médiának ebben mekkora szerepe lehet?

A közösségi média működik. Eljutottunk oda, hogy ezeken a felületeken kívül alig tudjuk megszólítani a diákokat. A mostani fiataloknak két percenként valamilyen interakciót kell adni. Gyakorló tanár is vagyok, nagy kihívást jelent egy-egy szakképző osztályban tanítani, mert nehéz a figyelmet fenntartani. A fiatalabb marketinges kollégák tudják, hogy hogyan kell jó tartalmakat gyártani, amik a diákokat is érdekli. Már egy ideje például nem adunk könyvjutalmakat, hanem olyan tárgyakat kapnak a gyerekek, ami a szakmájukhoz kapcsolódnak, megfigyeltük, hogy ezeket ők is nagyobb örömmel fogadják.

Van most olyan szakma, amivel a könnyebben lehet elhelyezkedni?

Azt ne felejtsük el, hogy az élelmiszeripar is agrárágazat, a pék-cukrászt mindenféleképpen szeretném megemlíteni, ami nagyon keresett és divatos szakma. A pályakezdő fiatalokat mindenhol keresik. Kiemelném továbbá a gépészeket, akiknek jellemzően 4-essel kezdődik a nettó fizetése, vagy nézzünk egy jó lovászt, akinél szintén hasonló a helyzet, a földmérők ugyancsak komoly összegeket vihetnek haza, de ott vannak a kertépítők is, ma egy kezdő kertépítő napi 20-25 ezer forintot keres.

Számtalanszor hallhattuk/olvashattuk, hogy nagy a munkaerőhiány az agráriumban, és külföldi idénymunkásokkal kell ezt pótolni. Ennek mi az oka?

A mezőgazdaságra abszolút jellemző a hektikusság, a szezonalitás. Egy gépvezető megcsinál 200 hektárt öt nap alatt, majd ápolni kell a területeket, és vannak munkacsúcsok, amikor sok kézi munkára van szükség. Ezek döntően nem szakmunkák, ezért nehéz ezekre embert találni és nem lehet őket állandóan foglalkoztatni. Azonban aki technikus, az nem fog elmenni napszámosnak, mely teljesen érthető és normális is. Mondjuk a metszéshez kell egy szakértelem, de egy szüretet bárki meg tud csinálni. A külföldi munkások általában ezeket az idénymunkákat látják el.

A kis és középvállalkozások talán nem annyira tőkeerősek, hogy állandó szakmunkásokat tudjanak megfizetni hosszú távon, ugyanakkor mégis csak szükség van rájuk, a: gépvezetőre, növénytermesztőre, kertészre. Valamikor volt növényvédő szakmunkásképzés, de erre már nem nagyon van kereslet.

Fordított esetben, egy magyarnak mennyire lehet csábító a mezőgazdasági munka külföldön?

Igen, vonzó lehet, ráadásul keresettek is külföldön a magyarok. Erasmus+ programmal Európa minden országába szervezünk szakmai gyakorlatokat. Régebben voltam kísérőtanár is és egy német faiskolában dolgoztunk a diákokkal, ott még nekem is felajánlották, hogy maradjak, megkapom a német bért, ennyire szükségük volt a munkaerőre. A külföldi munka az abszolút egy európai szintű probléma, és nem hazai, a társadalom elkényelmesedett, lássuk be, jólét van, az emberek nem szívesen dolgoznak, nemcsak a mezőgazdaságban, hanem sehol, Németországban 10 ezer kamionsofőr hiányzik például.

Rengetegen érkeznek az unión kívülről is Magyarországra, hiszen a fejlett társadalmakra jellemző a nagy fokú munkaerőhiány, amit valahogy meg kell oldani, ez nálunk sincsen másképp, mi is alkalmazunk más országból érkező munkavállalókat. Bízunk abban, hogy a fiatalok látják, hogy jó fizetésért, jó feltételekkel tudnak itthon dolgozni így vonzó lesz számukra az agrárszakképzés. Mi nagyon örülnénk annak, ha hogy - ha nem muszáj -, akkor a diákjaink nem költöznének más országba, szívesen látnánk, hogy itthon kamatoztatják a tudásukat. Ebben például nagy segítségükre van az Erasmus+ program, hiszen egy rövidebb, 2-12 hetes külföldi tapasztalattal a hazai munkaerőpiacon talpraesettebben tudnak boldogulni a fiatalok.

Minden országban szakemberhiány van, de mi az oka annak, hogy nálunk ez még jobban megmutatkozik? Ez összefüggésben van az oktatással is?

Azt mondanám erre, hogy terhes a múlt. Azoknak az országoknak, amelyek előttünk járnak, ne felejtsük el, hogy van 100 év előnyük. Ezt nem lehet néhány 10 év alatt behozni. Olyan jellegű mezőgazdaság volt ebben az országban, ahol nagyüzemek működtek és nem volt igazán szükség az olyan munkaerőre, aki nagyon magasan képzett volt. A GDP jelentős részét termeljük meg az agráriumban, és elavultak a technológiák, de nem mindegy, hogy nulláról vagy mínuszról kezdem, vagy éppen egy megörökölt, jó helyzetbe kerül az ember. Természetesen közben ők is fejlődnek, nem tudom, hogy valaha utolérjük-e őket.

De nem is ez a cél, hanem az, hogy az országnak egy kiegyensúlyozott, megbízható élelmiszer-ellátása legyen, illetve minden, ami agrárium, az jól működjön. Mindig lesznek nálunk jobbak, mindig lesz egy követendő példa. Mindig ahhoz kell hasonlítani magunkat, aki jobb, azoktól lehet igazán tanulni. Az Erasmus+, a tanulói mobilitások mind ezt próbálják segíteni. Találkozzanak a fiatalok egy másik ország munkamoráljával. Nem egy olyan diákot láttam, aki egy külső gyakorlat után hazatérve 180 fokos fordulatot vett. Az alapok nálunk is megvannak, a fiatalokon múlik minden.

EZ IS ÉRDEKELHET

Miben tudott fejlődni az elmúlt években a hazai agrároktatás, és mi az, amiben még mindenképpen előre kell lépni benne?

Erősen fellendülőben van a hazai agrároktatás. Létrejöttek az agrárszakképzési centrumok az országban öt helyen, mi vagyunk az egyik, ahol próbáljuk koncentrálni az erőforrásokat. A fenntartónk az Agrárminisztérium, aki szintén olyan támogatásokat nyújt, olyan eszközöket, traktorokat, erő- és munkagépeket, amivel megvalósítható a precíziós gazdálkodás. Minden lehetőség adott. Természetesen ennek az útnak még most is az elején járunk, nem azt szeretném mondani, hogy az agrárszakképzés tejjel-mézzel folyó Kánaán, de elindultunk az úton mind ebben, mind a többi iskolában, a szakképzés meg lett reformálva. A duális képzés alapja, hogy minél többet dolgozzon a diák egy létező cégnél, és piaci körülmények között tanulja a szakmát. Ezt kellene az agráriumban jobban fejleszteni, vagy a kis agrárvállalkozásokat jobban kellene támogatni, mert kevés olyan hely van jelenleg, ahol a szakmájukon belül erre minden lehetőséget meg tudnak kapni.

Ugyanakkor a legfontosabb cél az lenne, hogy a gyerek tanulja meg a szakmát. Jelenleg 1-2 év az alapozó oktatás, szakképző iskolásoknál egy, a technikusoknál két év, és utána lehetséges a komolyabb szakmai fortélyok elsajátítása, a törvény lehetőséget ad arra, hogy az ágazati alapvizsgát követően a tanuló munkaszerződést kössön, így valós piaci körülmények között tanulva dolgozzon. Véleményem szerint itt lenne szükséges egy nagy változás abban, hogy a vállalkozások felismerjék azt, hogy nekik van szükségük arra, hogy minél jobb szakembereket bocsássunk a munkaerőpiacra és jobban érdekeltek legyenek a diákok tanulói munkaszerződéssel történő foglalkoztatásában. A döntéshozói szinten megtörténtek a változtatások ennek érdekében, át lett alakítva a szakképzés, ezen kívül lettek részszakmák is, melyek szakmán belüli, speciális tudást adnak a résztvevőknek. Az oktatás próbálja utolérni a piacot, de ez egy nagyon hosszú távú folyamat, a többi már csak a tanárokon és a diákokon múlik.

Fotók forrása: Stiller Ákos

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Kramer szerviz KITE alapokkal (x)

A gépek megítélését a műszaki tartalmon túl nagyban meghatározza, hogy karbantartás és meghibásodás esetén a javításuk milyen hatékonysággal történik.

Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?