Közeledik 2025, amikor a vállalatok zömének fenntarthatósági jelentésben kell beszámolniuk az ESG, azaz környezeti, társadalmi és irányítási gyakorlatukról. Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője szerint a következő években jelentősen megnő azoknak a vállalatoknak a száma, akik számára az EU beszámolási kötelezettséget ír elő fenntarthatósági gyakorlatuk bemutatására: 2026-tól, azaz a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan már a 250 főt meghaladó cégek is érintettek. A családi vállalatok jelentős részének tehát 2 év múlva már aktuális lesz a fenntarthatósági jelentés készítése, amire ideje megkezdeni a felkészülést - hívta fel a figyelmet a szakember.

Jó példákra nagy szükség van, ezért is bővült ki két évvel ezelőtt a K&H családi vállalatok díj hosszú távú stratégia, generációváltás, és innováció kategóriája a környezetvédelmi fenntarthatóság témakörével. Örömmel tapasztaljuk, hogy számos pályázat érkezik évről-évre ebben a kategóriában is, amelyek előremutató és egyedülálló fejlesztéseket mutatnak be

- tette hozzá Ékes Ákos.

A szakember beszélt arról is, hogy az látszik, hogy a családi cégek már elindultak ebbe az irányba, elkezdtek tudatosabban foglalkozni a fenntarthatósággal és beépíteni azt az üzleti tevékenységükbe. A most díjazottak között például van, aki mesterséges intelligencián alapuló gyártásütemező, kapacitástervező, gyártásoptimalizáló rendszert fejleszt, nap- és szélenergia hasznosításával teszi fenntarthatóbbá működését, és van, aki az ESG tanúsítvány megszerzéséhez szükséges előkészületeknél tart - mondta el a szakértő.

Még nem a mindennapok része a fenntarthatóság

A fenntarthatóság egyelőre még nem központi kérdés a családi cégeknél. Ezt mutatja a K&H családi vállalatok fenntarthatósági indexe, amely a cégvezetés attitűdjéről, aktivitásáról, írott fenntarthatósági stratégia meglétéről, a környezeti lábnyom méréséréről, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáról ad képet. Az index jelenleg 38 ponton áll, ami a közepesnél gyengébb értéknek felel meg. A kutatásból kiderül, a cégeket foglalkoztatja a téma és valamennyire tesznek is ennek érdekében, hiszen hozzáállásuk és a CSR tevékenységük ennél jóval erősebb. Mindezek stratégiai szintű kezelése, valamint az elért eredmények mérése és számszerűsítése viszont még gyenge pontnak számít.

A fenntarthatósággal kapcsolatos szaktudás és gyakorlat hiánya komoly kihívásokat jelent a vállalatoknak. Ékes Ákos szerint

ha részletesebben megnézzük a számokat, azt látjuk, hogy a családi vállalatok legnagyobb arányban eseti jelleggel foglalkoznak csak a fenntarthatóság kérdéskörével (41%), és csupán a cégek alig tizedénél jelenik meg stratégiai szinten, a vállalat egész működését érintő szempontként (12%). Az erre irányuló írott stratégia pedig egyelőre csak elvétve található (8%). Bőven van még tere a fejlődésnek, ezért is tartjuk nagyon meghatározónak az előttünk álló két év felkészülési időszakában a pozitív gyakorlatok bemutatását, nemcsak a fenntarthatóság, hanem a hosszú távú stratégia, generációváltás, és innováció témakörében is.