Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia!
Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!
Mezőgazdasági termelők és fiatal gazdák fix 30 000 Ft-ért regisztrálhatnak!
NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!
Február 1-jétől a mezőgazdasági idénymunka napi közterhei 1300-ról 2200 forintra, az alkalmi munkavállalásé pedig 2700-ról 4400 forintra emelkedtek. A változás különösen érzékenyen érinti a zöldség-gyümölcs ágazatot, ahol a termelők mezőgazdasági idénymunkásokat, az élelmiszeripari cégek pedig alkalmi munkavállalókat foglalkoztatnak.
A FruitVeb számításai szerint a gyümölcsültetvények esetében az adóteher-növekedés hektáronként 54-225 ezer forintos többletköltséget jelent. A napszám várhatóan 7-9 százalékkal, 1000-1500 forinttal emelkedik, ami hektáronként további 60-375 ezer forintos kiadást eredményez. Összességében a bérköltségek növekedése hektáronként 100-600 ezer forint között alakulhat, miközben az adóterhek 62 százalékkal nőnek az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók után.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy 2025. július 1-től korlátozni fogják az egyszerűsített foglalkoztatásban eltölthető napok számát is, ami 120 napra csökken. Ez várhatóan arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy csökkentsék az alkalmi- és idénymunkások foglalkoztatását.
A munkaerőhiány már a tavalyi szezonban is érezhető volt, annak ellenére, hogy a keleti országrészben 12 ezer, az ország középső és nyugati részén pedig akár 15-18 ezer forintot is fizettek naponta az idénymunkásoknak. Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke szerint egyre inkább a harmadik országbeli munkavállalók jelentik a megoldást, különösen a Fülöp-szigetekről érkezők, akiket megbízhatóságuk miatt előnyben részesítenek. Ugyanakkor a külföldi munkaerő alkalmazását is korlátozzák, hiszen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter döntése értelmében 2025-ben 35 ezer főben maximálják a vendégmunkásoknak kiadható tartózkodási engedélyek számát, ami az előző évi mennyiség fele.
Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója rámutatott a szabályos foglalkoztatás nehézségeire:
Az a helyzet, hogy mi nem tudunk az alkalmi- és az idénymunkásoknak reggel pálinkát, délben sört, este vacsorát adni és zsebbe fizetni, mint az sok családi gazdaságban bevett szokás.
A vezérigazgató a diákmunka szabályozását is kritizálta, mivel a munkaszerződéses foglalkoztatás túl költségessé vált. A megnövekedett költségek miatt a Tedej Zrt. drasztikusan csökkentette almaültetvényeinek területét, és a meggytermesztést is visszafogja.
Almaszedés és meggyrázás idején 50-60 idénymunkást tudunk most foglalkoztatni, korábban ez bizony több száz főt tett ki. Harminc hektárnyi almást már felszámoltunk, maradt tíz hektár. A meggynél egyelőre még nem csökkentettük az ültetvényeink méretét, de idén a harminc hektár meggyesből 15-20 hektárt biztosan kiszedünk
- nyilatkozta Bódi László. Hasonló lépésekről számolt be Szabó Viktor, a derecskei Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója is, aki 120 hektáros almáskertjüket 60 hektárra csökkentette.
Nekünk nem csak az fáj, hogy egyre több járulékot kell az államnak befizetni annak érdekében, hogy munkaerőt foglalkoztathassunk, hanem az is, hogy egy ember a törvény szerint éves szinten legfeljebb 180 napot dolgozhat alkalmi munkavállalóként. Ez azoknál az embereknél, családoknál, akik eddig ebből éltek, úgy csapódik le, hogy mostantól nem tudnak egész évben megélni paprika-palántázásból, paradicsom- és almaszedésből meg hasonló alkalmi munkákból.
A diákmunkások helyzete valamivel kedvezőbb: a Mind-Diák Szövetkezet közlése szerint a diákbérek idén 7-10 százalékkal emelkednek, így az átlagos órabér bruttó 2100 forint fölé nő a korábbi 1900 forintról. Az informatikai, mérnöki és műszaki területeken kínálják a legmagasabb, bruttó 2200-2500 forintos órabéreket, míg az egyszerű fizikai munkákért továbbra is csak bruttó 1700-1800 forintot fizetnek óránként.
Az egyszerűsített foglalkoztatás előnyei közé tartozik a gyors bejelentés lehetősége, a kijelentési kötelezettség hiánya és a kedvező járulékok, hátrányai között pedig a szigorú időkeretek és tevékenységi körök, valamint az, hogy a munkavállaló nem jogosult táppénzre, nyugdíjjárulékra vagy szülési szabadságra. 2025 januárjától a minimálbér 85 százalékát (1422 Ft/óra), szakképzettséget igénylő munkakörökben pedig a garantált bérminimum 87 százalékát (1745 Ft/óra) kell legalább kifizetni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében.