
Leáldozott a hagyományos aratásnak? Ez lehet a csodafegyver a magyar földeken?
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés mai műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.
00:00 Bevezetés
04:07 Kevesebb költség, stabilabb gazdálkodás
09:15 Lepusztult TSZ-ből földi paradicsom
10:36 A profit nem mindig forintban mérhető
12:21 Lóba, borba, gólba nem fektetünk
14:35 Ránk rúgja az ajtót az ökológia
21:31 A regeneratív legeltetés ereje
23:19 Elfelejtették, hogy működik a biológia
27:57 Bivalyok és a hőség
29:56 Vízmegtartás
36:23 Az vagy, amit megeszik, amit te megeszel
39:23 Az állomány passzoljon a környezeti adottságokhoz
44:39 A bivalytej és a bivalyhús más
Gyártásvezető: Tarjáni-Szucsik Anita
Szerkesztő: Farkas Alexandra, Braunmüller Lajos
Videó/hang: Ács András, Daróczi Kornél, Ürögdi Ábel
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/










A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.