
Bizarr összetevő hozhat változást a takarmányozásban: itt a magyar újítás
A fenntartható takarmányozás, a rovarfehérje-alapú innovációk és a háztáji állattartás jövője is egyre nagyobb figyelmet kap az agráriumban.
Az #élelmiszerek árát jelentősen befolyásolja az, hogy az adott termék hány szereplőn megy keresztül, mire a termőföldtől ténylegesen eljut a fogyasztóig. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy ha sikerülne lerövidíteni a meglévő ellátási láncokat, azzal egyrészt csökkenhetne az élelmiszerek ára, másrészt pedig a #termelés ökológiai lábnyoma is alacsonyabb lehetne. De vajon mennyire működik ez az elképzelés a gyakorlatban? Erről beszélgettünk az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamással, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnökével.
00:00 Bevezetés
2:29 Ma már az emberek többsége térben és időben is eltávolodott az élelmiszerellátástól, ám ez nem volt mindig így
5:00 Az ellátáshoz termelők, feldolgozók, logisztikai szereplők, disztribúciós pontok kellenek
7:04 Tényleg van felesleges #szereplő?
8:30 A fogyasztói rétegnek nincs objektív képe az ellátási láncról
9:35 Felerősödött a bizalmatlanság
10:40 Egy bizonyos fejlettségi szint után felmerül az ellátási láncok rövidítésének igénye
13:35 A helyben, kicsiben előállított termékek egyre népszerűbbek, de drágábbak
17:16 Elosztás és raktározás a gyártóknál és a nagy kereskedelmi láncoknál
18:22 Többletszereplő ott jelenhet meg, ahol a termék messzebbről jön
20:26 Nem bírja el a rendszer a felesleges játékosokat
21:22 Az elmúlt néhány év nem a rövid ellátási láncú termelők időszaka volt
22:32 Helyi termékek és a turizmus
25:30 Ha nem korrekt a jövedelemelosztás, előbb utóbb az a lánc elbukik a rendszerben
30:32 Ha rövidül az ellátási lánc, tényleg csökken az ökológiai lábnyom?
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/








A fenntartható takarmányozás, a rovarfehérje-alapú innovációk és a háztáji állattartás jövője is egyre nagyobb figyelmet kap az agráriumban.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
Így tavasszal az egyik legnagyobb kihívás lehet a kertben a friss hajtásokon megjelenő rovarok tömege.
A kérdésre Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke válaszolt.
Az új vezetők között agrár-, környezetvédelmi és klímapolitikai szakemberek, jogászok, valamint tapasztalt közigazgatási szereplők is helyet kaptak.
A megelőzésre épülő növényvédelem hatékony stratégia a napraforgó szár- és levélbetegségei ellen.
Jobb tapadás, nagyobb stabilitás: bemutatkoznak a FURRIER tandem pótkocsicsalád legújabb modelljei.