JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Tóth Anett, a Kall Ingredients Kft. ügyvezető igazgatójának felvezető előadásából megtudtuk, hogy a mai minőségbiztosítási rendszerek középpontjában - a termény paraméterei mellett - a fenntartható termelési körülmények állnak. Az élelmiszer, de a takarmányipar is abba az irányba megy, hogy a következő felhasználó számára igazolhassa, az előállítás előző lépcsőfokaiban a környezetei erőforrásokat kímélő módon termelték az adott alapanyagot. Ezeket az elvárásokat különféleképpen lehet teljesíteni. A SAI platform rendszert a Danone, az Unilever és a Nestlé hozta létre a fenntarthatóság ösztönzésére, ma már több mint 100 tagja van. Hasonló az ISCC rendszer is. A SAI önértékelési kérdőívében többek között olyan területekről kell nyilatkoznia a termelőnek, mint a talajvédelem, a tápanyag-gazdálkodás, a növényvédőszer-használat, a hulladékgazdálkodás vagy az ÜHG-kibocsátás.
Azért, hogy az exportra termelő Kall Ingredients Kft. megfelelhessen a nemzetközi elvárásoknak, úgy döntött, a jövő évtől ők is bevezetnek egy önértékelési rendszert, amit a gazdákkal és integrátorokkal együtt végeznek el. "Mivel a hasonló tanúsítványok megléte egyre nagyobb szerepet játszik az exportpiacokon, ezért befolyásolja a cégek versenyképességét is.
- hívta fel a figyelmet Tóth Anett.
Juhász Csaba, a Glencore Agriculture Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a gabonapiacot érő gazdaságpolitikai hatások horderejéről beszélt. A gabona árát is alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg, ám az elmúlt 10 évben több olyan gazdaságpolitikai döntést is láttunk, amelyeknek nagyobb hatásuk volt az árak alakulására, mint a termelés és fogyasztás puszta számainak - emelte ki a szakember, és rögtön néhány példával is szolgált. 2010 nyarán Oroszország exporttilalmat jelentett be, ami nagyobb piaci pánikot okozott a világban, mint amit a termeléscsökkenés indokolt volna. A kanadai repcéből 4,5 milliót tonnát hagyományosan Kínában dolgoznak fel, ám miután 2019 februárjában a Huawei igazgatóját amerikai kérésre őrizetbe vették, bezárult a kínai piac a kanadaiak előtt. Az áresést követően a kanola 40 euróval olcsóbban lépett be az uniós piacra, mint a helyi repce, amiből éppen hiány volt az európai piacon.
Mindenki ismeri az ágazatban az amerikai-kínai vámháború teljes világkereskedelmet átrajzoló hatását, amit még a sertéspestis is súlyosbított. Hiába volt kisebb az USA szójatermése 2018-ban (és 2019-ben is) az átlagosnál, ez a szűkülő piac miatt nem jelenhetett meg az árakban. Adójellegű piacbefolyásolási eszköz az áfa-visszaigénylés lehetőségének megvonása azoktól, akik alapanyagot visznek ki az országból feldolgozott termék helyett - ezzel Ukrajna élt. Az intézkedés hatására a belső feldolgozás 20 százalékos árelőnybe került, nem csoda, ha szója- és repcedara exportja egy pillanat alatt megugrott a magexport rovására.
Mindennek súlyos hatása lesz a magyarországi szójafeldolgozásra - mutatott rá Juhász Csaba. Azok a törekvések, hogy a hazai, GM-mentes szóját itthon dolgozzuk fel és ne Ausztriába vigyük ki a babot, hamvába halnak, ha az ukrán szójadara elárasztja az országot.
- intett Juhász Csaba. A Glencore ezért leállította a szójafeldolgozás fejlesztését Magyarországon.
Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója a kukorica jövőjét illetően sokkal optimistább képet rajzolt fel. Ez alkalommal nem annyira az etanolgyártásra, mint a kukoricakeményítőből előállítható egyéb termékekre helyezte a hangsúlyt. Előadásának első felében azt mutatta be, hogy az utóbbi 60 év alatt a kukorica termésmennyisége megötszöröződött, a búzáé megtriplázódott, a szója szinte a semmiből ért el globálisan 400 millió tonnás mennyiséget. A népesség és a takarmányozási célú terményfelhasználás ezzel párhuzamosan szintén emelkedett. Azonban ami igazán megnövelte a kukorica iránti igényt, az az ipari felhasználás volt. A kukoricából elsősorban etanol és izocukor készül, emellett jelentős mennyiségű fehérjedús takarmány-alapanyag keletkezik.
Az etanolgyártásban még mindig van potenciál, mutatott rá a szakember, hiszen ha Európát tekintjük, akkor a bioüzemanyag előállítása - kezdve a kukorica vetésétől a töltőállomásokig való eljuttatásig - 70 százalékkal kevesebb széndioxid-kibocsátással jár, mint a benziné. Mivel az összes energia 30 százalékát a közlekedés emészti fel, itt lehetne a legtöbbet elérni a CO2-megtakarítással, bár ez eddig nem sikerült. 30 év alatt megötszöröződött az etanoltermelés a világban, de a közlekedés ennél is gyorsabb ütemben fejlődik. A végtelenségig nem lehet növelni az "etanol-ültetvények" kiterjedését, ám világszinten másfél milliárd hektár még nincs művelésbe vonva a potenciális területekből (elsősorban Ázsiában, Oroszországban). Mivel a kukorica már a 60. szélességi fokig termeszthetővé vált, ezeken a területeken is van mozgástere.
Magyarország exportpiaca az ukrán termelés felfutásával átalakult, ma már csak három nagy célpiacunk van: Ausztria, Németország és Olaszország, ahová évente 3-4 millió tonna tengerit viszünk ki. Termésátlagaink a trendvonal alapján lényegesen nem változtak az utóbbi 10-15 évben. Hogy mégis nyereséges a növény - még támogatások nélkül is - az éppen az erős hazai etanoliparnak köszönhető. A jövőt illetően azért bizakodó Reng Zoltán, mert ma már a technika ott tart, hogy kukoricakeményítőből bármilyen bioműanyag gyártható.
- mutatott rá Reng Zoltán. Úgy vélte, fel kell hívni a szabályozók figyelmét, hogy a bioműanyagok segíteni tudják a környezetvédelmet. Ma 1,1 milliárd tonna kukoricát termel a világ egy évben, ez 770 millió tonna keményítőt jelent, ami növelhető is.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésben a szakemberek mélyebbre ástak abban a témában, hogy hogyan lehet versenyképes a magyar gabonatermelés.
Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. vezérigazgatója úgy vélte, a magyar kukorica még mindig versenyképes a világban, de nem fordítunk kellő gondosságot a kezelésére sem a földön, sem a tárolókban. Véleménye szerint nem mennyiséget kell növelni a profit növeléséhez, hanem az értéket kell jobban megőrizni. Ha erre ügyelnének a gazdák, akkor a kereskedőknek nem kellene annyi kedvezményt adniuk az olasz vagy a német vevőknek.
A jövedelmezőséget nemcsak termésátlag-növelésel, hanem költségcsökkentéssel is lehet javítani - vélekedett Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. stratégiai igazgatója. A drága gépek kihasználásához azonban megfelelő üzemméretre lenne szükség. A méretelőnyök más területeken is érvényesíthetők. A termelők horizontális összefogásával lényegesen olcsóbban lehetne beszerezni például a gázolajat, vagy a vetőmagot. Utóbbihoz persze az kell, hogy ne 100-féle búzát akarjon termelni az adott gazdasági egység. A Talentis Agro egy év alatt elérte, hogy az összes termelőegysége mindössze 4-5 fajtából választhat. Ennek a vetőmagbeszerzésen túl a termés értékesítésében van óriási jelentőssége.
Mint a beszélgetés során kiderült, az exportpiacok 50 ezer tonnás homogén tételeket várnak. Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban kiváló példákkal szolgált. Oroszorszában egy 40 ezer hektáros gazdaságban csak 4 fajta búzát vetnek, mindegyikből 10 ezer hektárt, mivel 5 tonnás átlaggal számolva ez a tízezer hektár tölt meg egy hajót Rosztovban. Megjegyezte, a kukorica termőterülete egyre északabbra tolódik, amikor először járt Voronyezs melett, akkor még FAO700-as érésidejű kukoricával dolgoztak, ma már FAO300-sal is. Egy másik gazdaságban, ahol évente 60 ezer tonna csirkehúst állítanak elő, 6 ezer hektárt mindössze 4 jól bevált hibriddel vetnek be.
- hangsúlyozta a szakember. Azt a néhány fajtát viszont, amit elvetünk, a lehető leggondosabban kell kiválasztanunk - mutatott rá Wágner József, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A genetikai termőképesség egy dolog, és egy másik, hogy ezt realizálni tudja-e a növény. Ebben természetesen szerepe van a talajnak, a mikroklímának és az agrotechnikának is. Fontos, hogy a választott genetika illeszkedjen ezekhez a keretfeltételekhez. A magban rejlő képességek közül egyre hangúlyosabb a tápanyag-reakció és a rezisztencia. Ezekről a fajtatulajdonosnak informálnia kell a felhasználót. Szerinte a regisztrációs kísérletekben is nagyobb szerepet kellene hogy kapjon a fajta betegség-ellenállóságának értékelése.
Makai Szabolcs úgy vélte, a fuzáriumos termény mögött inkább agrotechnológiai hibákat kell keresni, nem az időjárást okolni érte. Berkes Gábor szerint egész Békés megye nem ronthatta el az agrotechnológiát, tényleg nem tudtak védekezni a gazdák az időjárás miatt. Wágner József pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a száraz térségben nem voltak felkészülve a gazdák arra, hogy ilyen problémával szembesülhetnek, ezért ez a szempont nem jelent meg a fajtaválasztásukban. Az érzékeny fajták bizonyítottan rosszabbul reagáltak az idei évjáratra, mint a rezisztensek.
Szó esett még a jövedelmezőséget befoyásoló egyéb tényezőkről is, a gépesítésről, a szakemberhiányról, de a klímaváltozás rovarkárosítókra gyakorolt hatásáról is. Az exportpiacok kapcsán óhatatlanul felmerült az a versenyhátrány, amit a termelési előírások miatt az unió gazdálkodóinak el kell viselniük a harmadik országokkal szemben. Ez ellen vagy vámokkal, vagy hasonló elvárások állításával védekezhet az európai közösség.
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Így veszik fel a harcot a munkaerőhiánnyal az agrárium nagyágyúi
- Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők
- Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel
- Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz
- A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak
