2020. január 29. szerda Adél

Hírek - Gépek

Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel

Egyre újabb és újabb fejlesztésekkel terjed a precíziós gazdálkodás a világ mezőgazdaságában, és a technikai eszközök átvételét tekintve ma már a magyar mezőgazdasági termelők sem állnak rosszul. Továbbra is gond ugyanakkor, hogy a hazai gazdálkodók elsősorban a géppiaci technikai-műszaki újdonságok kényelmi előnyeit tartják szem előtt, így nagy részük nem használja ki az alkalmazásukban rejlő valamennyi lehetőséget. A 2019. december 4-én a siófoki Azúr Hotelben megrendezett Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia egyik szekciójában a precíziós gazdálkodás jelenéről és lehetséges jövőjéről esett szó.
 
 

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia első napján a precíziós gazdálkodás jelene és lehetséges jövője is kiemelt téma volt. A beszélgetést Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója moderálta, aki felvezetőjében arról beszélt, aki felvezetőjében arról beszélt, hogy az elmúlt években az információtechnológia kicsit mostohagyermekként kezelte a mezőgazdaságot, pedig az IT által megalkotott gépek és algoritmusok már képesek a mezőgazdaság számára is hasznos adatokat gyűjteni, ezeket tárolni és feldolgozni.

Sojnóczki István 

A szekció első előadásában Sojnóczki István, a KITE Zrt. technológiai fejlesztési igazgatója ismertette a John Deere által használt és tervezett integrált precíziós megoldásokat. A cégcsoport szemlélete az, hogy a kor legnagyobb problémáiban és kihívásaiban, így a klímaváltozásban, a népességnövekedésben, az életszínvonal-növekedés iránti igényben, valamint az egyre csökkenő munkaerő-bázisban lehetőségeket is lát, amelyekből új utakat is jelenthetnek. A John Deere abban hisz, hogy a jelen és a jövő kihívásainak leküzdésében elengedhetetlen az innováció és az új technológiák bevezetése, de a régebbi idők megoldásairól és technológiáiról sem szabad megfeledkezni, fontos ezeket az új eszközökkel, gépekkel kompatibilissé tenni, javítani és jobbítani is. Sojnóczki István elmondta, hogy mostanra már több mint 300 ezer, a felhő által összekötött gép dolgozik a világban. Ha azt akarjuk, hogy ezek hatékonyan végezzék a munkájukat, szükség lesz egy közös platformra, ahol az egyes gyártók gépei által begyűjtött adatokat más gyártók gépei is fel tudják majd használni. A John Deere már dolgozik is egy ilyen platformon, amelyről korábban az Agrárszektor is írt.

A John Deere a jövő mezőgazdaságát három különböző, de egymással átfedésben levő irányban tudja elképzelni:

1. teljes automatizálás (robotok és drónok)

2. mesterséges intelligencia felhasználása (analízisek, célzott kijuttatás a gyomirtásban)

3. elektromos meghajtások és rendszerek előtérbe kerülése (elektromos traktorok, elektromos váltómű)

A szekció második előadását Mészáros Gábor tartotta, a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója, aki a fenntartható agrárinnováció kapcsán a cég precíziós gazdálkodási rendszeréről beszélt. Előadását egy kis történeti áttekintéssel kezdte, az RTK-rendszer kiépítéséről szóló 2010-es döntéstől és 2011-ben elindított, nagyon gyorsan sikeressé váló rendszer ismertetésén át a 2015-ben elindított szaktanácsadási szolgáltatáson keresztül a 2019-ben indult Partner Profit Programon keresztül a 2020-ra bevezetni tervezett Precíziós Gazdálkodási Rendszerig. Elmondása szerint a John Deere (MyJohnDeere) rendszerén alapuló Precíziós Gazdálkodási Rendszer akkor lehet és lesz hatékony, ha azt alkotó agrotechnológiát, a műszaki megoldásokat és az informatikai hátteret egyenrangú elemekként kezelik, és mindegyikkel azonos mértékben foglalkoznak. A rendszer hatékonyságához viszont ebből adódóan az is szükséges, hogy pontos legyen.

Valid rendszerbe csak valid adat mehet be

 – mondta Mészáros Gábor.

Mészáros Gábor

Szerinte ezért a jövőben kétirányú fejlesztésekre és öntanuló rendszerek megalkotására lesz szükség, valamint az RTK-rendszer által felvett adatok bedigitalizálására, közös tudásbázis létrehozására. Véleménye szerint egy jól működő, hatékony rendszer már nemcsak adatokat gyűjt, de ezeket táblázatokba, adatbázisokba is rendezi, a gépek és eszközök tulajdonosait/kezelőit pedig támogatja azok állapotáról. Ezeknek a létrehozásához pedig folyamatos fejlesztésekre és innovációkra van szükség. Mészáros Gábor előadását Arany János szavaival zárta, a precíziós gazdálkodást az időhöz hasonlította. „Hajt az idő gyorsan – rendes útján eljár – Ha felűlünk felvesz, ha maradunk, nem vár”.

A szekció egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amely első kérdés arra vonatkozott, hogy szükség van-e a mezőgazdaságban IT fejlesztésekre, és ha igen, mit kezdjünk a begyűjtött információkkal? A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy nemcsak kritikusan fontos az adatgyűjtés a precíziós mezőgazdaságban, de elengedhetetlenül fontos, hogy ezek az adatok pontosak, megbízhatóak legyenek. Tóth Balázs, a Timac Agro Hungária Kft. ügyvezetője azon a véleményen volt, hogy az adatok gyűjtésében és tárolásában jók vagyunk, az az igazi kérdés, hogy ezeket hogyan adjuk át a felhasználóknak. Balogh Sándor, a Balogh-Farm Kft. ügyvezetője szerint a helyspecifikus gazdálkodáshoz szükség van pontos adatokra, de ezek csak akkor érnek valamit, ha kellőképpen fel vannak dolgozva. Ezzel egyetértett Kecskés Zsolt, a KITE Zrt. kiemelt szolgáltatás értékesítési igazgatója is, aki szerint az adat még csak nyers információ. Ahhoz, hogy könnyen értelmezhető, felhasználható legyen, az adatból tényleges információt kell csinálni.

A második kérdés arra vonatkozott, hogy szükség van-e arra, hogy a jövőben nagyobb mértékben használjuk fel az összegyűjtött adatokat? És ha igen, mire használhatjuk? Erre Okvátovity István, az Axiál Kft. térinformatikai fejlesztője  felelt, aki szerint az adatokat gyűjteni kell, de csak az olyanokat, amelyek a gazdálkodó számára fontosak és relevánsak. Ez összecsengett Kecskés Zsolt előző kérdésre adott válaszának egy megállapításával, amely szerint az adatokat arra kell felhasználnunk, amire gyűjtöttük őket.

Tóth Balázs (Timac Agro Hungária Kft.), Okvátovity István (Axiál Kft.), Kecskés Zsolt (KITE Zrt.), Balogh Sándor (Balogh-Farm Kft.), Szabó Levente (KITE Zrt.)

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy rendelkezésre állnak-e a helyek a gépkezelők oktatására, amire Kecskés Zsolt és Okvátovity István egyértelmű és határozott igennel felelt. Utóbbi elmondta, hogy ez már elvárás is a gazdák részéről. Nemcsak gépkezelői, de szolgáltatói oldalról is. Jelenleg a technika már adott arra, hogy úgy rakjunk össze munkákat, hogy minden paramétert, személyt, gépet külön meghatározzunk, és a gépkezelő már csak a konkrét feladatot kapja meg.

A negyedik kérdés abból a számadatból indult ki, hogy Magyarországon jelenleg a gazdálkodók 5-10%-a folytat precíziós gazdálkodást. A beszélgetésben résztvevőknek pedig arra kellett válaszolniuk, mikorra lehetne ezt a számot 50%-ra feltornászni? Tóth Balázs szerint ez 5-6 éven belül megtörténhet, Okvátovity István szerint azonban inkább 5-10 évre lesz szükség egy ilyen mértékű átálláshoz. Balogh Sándor azon a véleményen volt, hogy aki egyszer elkezd precíziós módszereket használni, az előbb-utóbb teljesen át fog állni rájuk. Kecskés Zsolt szerint azonban nem lehet jóslatokba bocsátkozni, hogy mikorra érhetjük el ezt az arányt. Szerinte ugyanis nincs pontosan meghatározva, hogy hol kezdődik a precíziós gazdálkodás, és kire mondhatjuk, hogy ezt műveli.

A beszélgetés záró kérdése azt firtatta, hogy van-e egyáltalán értelme IT-fejlesztéseket eszközölni a mezőgazdaságban, és ha igen, szerintük mi lenne a legfontosabb? Erre nézve a válaszadók markánsan amellett voltak, hogy igen. Tóth Balázs szerint az a gazdálkodó, aki nem kezd el informatikai adatokat felhasználni, és bedolgozni a termelési struktúrájába, az bizonyosan le fog maradni a versenyben. Okvátovity István szerint egyfajta szakmai minimumot kéne létrehozni, hogy a gazdáknak ingyenesen adhassanak át olyan adatokat, amelyeket bele tudnak vinni a rendszerükbe. Ha a szolgáltató ezeket megadja nekik és biztosítja számukra, de a döntést a gazdálkodó kezében hagyja, az a legnagyobb nyereség. Ezzel egyetértett Balogh Sándor és Kecskés Zsolt is, aki még hozzátette, hogy a magyar mezőgazdaságnak hazai fejlesztésre van szüksége, nem importált technológiákra. Hazai szaktanácsadásra és hazai tapasztalatokon alapuló fejlesztésekre.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Mudra László

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu