2020. április 6. hétfő Vilmos, Bíborka

Hírek - Növény

Környezetvédők támadják a magyar agráriumot: ökoterrorista, aki marhahúst eszik?

Egyre több támadás éri a környezetvédelem részéről a mezőgazdaságot, és a szakemberek szerint a zöldszervezetek sokszor olyan, túlságosan szélsőséges vádakat fogalmaznak meg, amelyek minden szakmai alapot nélkülöznek - hangzott el a Portfolio Agrárszektor konferencián. A kerekasztal-beszélgetésben szó volt arról, hogy az agrárium szereplői mit tehetnek annak érdekében, hogy tompítsák, illetve kivédjék a kritikákat. A résztvevők emellett azt is megvitatták, hogy mik a mezőgazdasággal szembeni reális környezetvédelmi követelmények és, hogyan tudnak ebbe beleszólni az uniós támogatások.
 
 

Az állattenyésztést éri a legtöbb vád a környezetvédők részéről, mondván mennyire káros a sok metán, amit kibocsátanak, de tényleg jogosak ezek a felháborodások? A Portfolio Agrárszektor konferencián Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár üzletágának ügyvezető igazgatója szerint lassan ott tartunk, hogy mindenki, aki marhahúst eszik, ökoterroristának számít. A mezőgazdaságot érő támadásokról fontos beszélni, mert habár van közte jogos érv is, de a többség jogtalan. Az agráriumban rengeteg potenciál van arra, hogy környezettudatosabban és tisztábban termeljen - emelte ki. 

Mezei Dávid, a Takarékbank uniós és agrárkapcsolatokért felelős igazgatója előadásában elmondta, hogy a teljes földelszín nagyjából 50 százalékát használja most a mezőgazdaság, a teljes terület 83 százalékát növénytermesztésre, és mindössze 18 százalékát állati fehérje előállítására. Egyre kisebb területen állítjuk elő a népesség számára szükséges élelmiszermennyiséget, folyamatosan koncentrálódik a mezőgazdasági terület nagysága, és nő az erdőterületé, ugyanakkor 1600 óta csökken a legelők aránya Európában. Az állattenyésztés kibocsátása biztos, hogy emelkedni fog a következő években, viszont egyre kisebb területre lesz szükség ugyanannyi produktum előállítására - tette hozzá.

Mezei Dávid, uniós és agrárkapcsolatokért felelős igazgató, Takarékbank

Új korszak kezdődik, az Európai Unióban ugyanis új Bizottság van. Néhány információ már kiszivárgott az új Bizottság környezet- és klímavédelmi programjáról, amelynek egyelőre az European Green Deal nevet adták - tájékoztatott Mezei Dávid. Annyit már lehet tudni, hogy a Bizottság prioritásként érvényesíteni fogja a környezeti és klímavédelmi célkitűzéseket a KAP-reform során, különösen a tagállami közös stratégiai tervek jóváhagyása terén. Ilyen például az alternativ megoldások bevezetése a növényvédőszerhasználatra, az Európai Bíróság új növénynemesítési technológiákra vonatkozó döntésének átültetése, az élelmiszerpazarlás csökkentése, valamint az élelmiszereken feltüntetendő kötelező információk kibővítése. Az új programnak pénzügyi vonatkozásai is vannak: 2021 januártól legalább két átfogó Green Deal projekt indítása a Horizon Europe keretében, 2 milliárd euró értékben, amihez valószínűleg az agrárbüdzséből csípnek majd le.

Béki Nándor, az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese szerint fontos, hogy egyensúly legyen a környezetvédelem és az agrárium között, a társadalom pedig elfogadja, mennyire fontos a mezőgazdaság. Hozzátette, a zöldítés igazából már egyfajta reformnak számított az előző ciklusban, más kérdés azonban, hogy ezzel hova jutottunk. A környezetvédelemmel és klímavédelemmel kapcsolatban vannak jogos elvárások, azt azonban nem árt tudni, hogy mik a valós igények. "Jelenleg ott tartunk, hogy a következő ciklusban elvárják a gazdáktól, hogy kevesebb pénzből többet toljanak a környezetvédelembe." 

Csák Gyula, a Talentis Agro Zrt. operativ működésért felelős vezérigazgatója kitért arra, hogy az arányok eloszlása a legfontosabb kérdés a mezőgazdaság és a környezetvédelem harcában, ehhez azonbana újabb forrásokra van szükség. "Az új ciklusban láthatóan határozattabban jelennek meg a klímavédelmi oldalról az elvárások, és a csökkenő források mellett nagy dillema, hogy ez mennyire lesz biztosítható."

Mezei Dávid (Takarékbank), Béki Nándor Agrárminisztérium, Csák Gyula (Talentis Agro Zrt.), Glattfelder Béla (volt képviselő, Európai Parlament), Hollósi Dávid (Takarékbank), Szalkai Gábor (Magyar Növényvédelmi Szövetség), Tóth Péter (Haszonállat-génmegőrzési Központ)

Glattfelder Béla, az Európai Parlament volt képviselője szerint az unió elképzelései nem voltak túlságosan ambíciózusak a 2014-2020-as ciklusban, akkor ugyanis mindössze a zöldítés került a középpontba, a klímaváltozásról és a talajvédelemről azonban nem esett szó. A lényeg tehát, hogy az új ciklusban mindent teljesen másképp kell majd csinálni, hiszen tíz éve még az volt a terv, hogy a Közös Agrárpolitika ne tegye tönkre a mezőgazdaságot, így sok intézkedés környezetvédelmi szempontbol inkább káros volt, mint hasznos. A volt képviselő véleménye az, hogy túlbürokratizálták a rendszert, ezért a következő időszakban a tagállamoknak sokkal nehezebb lesz majd közvetlen támogatáshoz jutniuk. 

Az utóbbi évek vélt vagy valós félelme a növényvédő szerektől egyre nagyobb méreteket ölt, holott egyik gazdának sem célja mérgezni a talajt, így fontos lenne ezzel a témával kapcsolatban a józan paraszti ésszel való gondolkodás - hangsúlyozta Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója. Hosszú távon az a legfontosabb, hogy biztosítsuk a jövő élelmiszerellátását, ehhez pedig a köz- és magánérdek összehangolására is szükség van. Magyarországnak a környezetvédelem és a gazdák képviseletében is hangsúlyosabban kellene fellépni, az biztos, hogy a következő években szemléletformálásra és tudatos intézkedésekre lesz szükség. 

Egyre nagyobb szerepet kapnak a KAP reformja során a zöld komponensek, részben a társadalom, részben pedig a környezet változásának hatására - közölte Tóth Péter, a Haszonállat-génmegőrzési Központ főigazgató-helyettese. Kitért arra, hogy jól látszik, hogy nagy a baj, drasztikusan csökkent ugyanis a rovar- és madárfajok száma az elmúlt években. Muszáj reagálni a környezetvédők és az agrárium közt dúló harcra, mivel a KAP közpénzeket használ a környezetvédelmi célokra. A kérdés csupán az, hogy megtaláljuk-e azokat az intézkedéseket, amelyek nem veszlyeztetik az egyéb célokat, mint a termelés. 2014 és 2020 között a fenntarthatóság problémáját nem feltétlenül kezelték jól a KAP-ban, sokszor a mezőgazdaság elvette a figyelmet, de ez nyilván mindig a tagállamtól függ - tette hozzá. 

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Mudra László

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu