Egyre kevesebb mezőgazdasági szakkönyv jelenik meg és folyamatosan szűkül az olvasótábor is. Nem jó előjelekkel indul a Mezőgazdasági Könyvhónap.

A szakkönyvek és szakfolyóiratok időről-időre való kézbevételének gyakorlati haszna van, a szaktudás gyarapszik és tőkévé válik - mondta V. Németh Zsolt a Mezőgazdasági Könyvhónap idei megnyitóján Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára hozzátette: így válhat a leírt szó által megszerzett új tudás a mindennapi gyakorlat részévé, tőkévé, a piaci siker segítőjévé.

Ezért is támogatja a VM a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetben (NAKVI) folyó szaklapkiadási tevékenységet évente mintegy 100 millió forinttal - emlékeztetett az államtitkár.

Az esemény megnyitójára közreadott tájékoztató szerint a mezőgazdasági szakkönyvkiadás évről-évre nehezebb helyzetbe kerül Magyarországon: míg a korábbi években a legjelentősebb agrárszakkönyv-kiadók évente mintegy ezerféle könyvet jelentettek meg, addig az idén várhatóan már csak mintegy 500-at. Egy-egy mezőgazdasági szakkönyv korábbi átlagosan ezer darabos példányszáma is 600 példányra esett vissza.

Az MTI által megkérdezett szakértő mintegy 1,2-1,5 milliárd forintra becsülte a magyar mezőgazdasági szakkönyv- és szaklapkiadás éves árbevételét. A bevétel mintegy 75-80 százalékát adják a szaklapok, a fennmaradó hányad pedig a szakkönyvek eladásából származó összeg.

Az esemény vendége volt Jókai Anna Kossuth-díjas író, aki arról beszélt, hogy a magyar nyelv megőrzésének és ápolásának felelőssége nemcsak a szépirodalmat művelők, hanem a szakírók dolga is.

A Mezőgazdasági Könyvhónap megnyitóján átadták az Év szerzője díjat, amelyet Soltész Miklós egyetemi tanár, gyümölcsnemesítő kapott a Magyar gyümölcsfajták című könyvéért. Életmű díjban részesült Visnyei László, az Év szakújságírója Bőle István lett. Az Év boros könyvéért pedig Eperjesi Imre egyetemi tanárt díjazták.