2022. augusztus 16. kedd Ábrahám

Meddig kap még százmilliárdokat a mezőgazdaság?

agrarszektor.hu
Az elmúlt években folyamatosan javul a mezőgazdaság és az élelmiszeripar banki megítélése, amelyhez nemcsak a szektorba áramló támogatások volumene, a korábbi évek magas árai, hanem a pozitív középtávú piaci kilátások és a jelentős növekedési potenciál is hozzájárul. A további előrelépéshez a pénzintézetek felkészültségének, agrárszakmai ismereteinek bővítésére is feltétlenül szükség lesz, minthogy ez a tudás a siker kulcsa az agrárium finanszírozásában.

Válaszokat akar a hazai agrárszektor legégetőbb kérdéseire? Jelentkezzen most kétnapos agrárkonferenciánkra, ahol Fórián Zoltán, a Takarékbank Zrt. vezető agrárszakértője az élelmiszeripar 2015-2020 közötti támogatási lehetőségeiről tart előadást. A konferencián szó lesz az új agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról is.

A pénzintézetek általánosan javuló hozzáállása mellett az egyes szektorok megítélése különböző. A korábbiakban kiemelten támogatott, jó jövedelmezőséget felmutató szántóföldi növénytermesztést a bankok is szívesebben finanszírozzák, mint a "válságágazatokat", konkrétan például az élelmiszer-feldolgozókat. Természetesen, a banki megítélés projektekre, vállalkozásokra vonatkozik, de a hitelkérelmek elbírálásánál fontos tényező az is, hogy az a szektor, ahonnan az ügyfél érkezik, milyen helyzetben van és milyenek a kilátásai. A finanszírozók árgus szemmel figyelik a támogatások és a pályázati források elosztási stratégiáit, amelyek alapján egyes szektorok piaci szereplői kedvezőbb helyzetbe fognak kerülni. Így éppen az előbb negatív színben említett élelmiszeripari cégek kiemelt fejlesztési keretei, sokat javíthatnak banki megítélésükön.

Stabil működési keretek

Bár az időjárási kockázatok továbbra is magasak, az agrárszektor működési keretei stabilak: a szektorba folyó támogatások volumene, a kedvezményes hitelprogramok, az erősödő pénzügyi transzferek, a termelési kockázatok egyre hatékonyabb kezelése, a visszaélőkkel szembeni egyre határozottabb fellépés, a stabilan emelkedő export, a stratégiai gondolkodás erősödése a jövedelmezőség terén is pozitív hatásokkal járnak az élelmiszergazdaságban.

Nézzünk néhány számszerűsíthető tényezőt, amelyek ezt a kedvező képet erősítik!

I. Időjárási kockázatok, piaci áringadozások ide vagy oda, a nem pénzügyi vállalkozások körében a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállományának fedezettsége a leginkább alacsony és kiegyensúlyozott. Számszerűen, az 5,7 százalékos 2013 év végi érték alig 40 százaléka az összes nem pénzügyi vállalkozás átlagos értékének. Ez azt jelenti, hogy a nem teljesítő hitelek miatti értékvesztésre lehatárolt hányad e szektorban az egyik legalacsonyabb (az MNB adatai szerint). Nem csak e szint, hanem a kiegyensúlyozottság is a legjobb a mezőgazdasági társas vállalkozások körében, ami a pénzügyi stabilitásra utal. A mezőgazdaság e kedvező helyzetét erősíti a támogatások mellett például az, hogy az Növekedési Hitelprogram (NHP) segítségével sok korábbi kedvezőtlenebb kondíciójú hitelt sikerült kiváltaniuk.

II. Ezt támasztja az ágazati csődráták alacsony szintje is. Az MNB Pénzügyi stabilitási jelentésében foglaltak szerint a mezőgazdaság évek óta a legkisebb csődrátát mutató szektor. Igaz, 2008 előtt még alacsonyabb szinteket mutatott a mezőgazdasági csődráta, de a többi szektornál ma is jelentősen alacsonyabb arányt (2013 negyedik negyedévében 2,71 %-ot) mutat. Viszonyításul, ekkor az átlagos, összes szektorra vonatkozó érték 3,73 százalékon állt.


http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_stab_jel_201405

III. Maga a mezőgazdasági és az élelmiszeripari hitelállomány alakulása is beszédes. A legfrissebb adatok szerint, a mezőgazdaságban 336,8, az élelmiszeriparban 332,1 milliárd forint volt a hitelállomány értéke 2014 júniusában. Ez mindkét szektor esetében jelentős emelkedést jelent. A mezőgazdaság hitelállomány 26,7, az élelmiszeriparé 9,5 százalékkal magasabb, mint 2013 júniusában. Egyúttal ez az első alkalom, hogy az élelmiszeripar hitelállománya alacsonyabb, mint a mezőgazdaságé. A mezőgazdaság hitelállományának gyors növekedése azt jelzi, hogy a szektor szereplői tisztában vannak a pozitív jövőképpel, és bátrabban kezdenek beruházásokba, amit számos kedvező konstrukció is segít a hitelpiacon.


Forrás: MNB

IV. Ezen konstrukciók közül hatását tekintve kiemelkedik a Növekedése Hitelprogram. Ágazati oldalról a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kimagasló arányt mutat az NHP igénybevételében. A hitelek 35 százaléka került a II. ütemben a mezőgazdaságba, szemben az I. ütem 18 százalékával. Egyértelműen kijelenthető, hogy az NHP igen sikeres ezekben a szektorokban. 

V. Az Agrár Széchenyi Kártya szintén sikeres, hiszen ennek keretében az idei év első félévében 9,5 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést a hitelintézetek. Valódi jelentőségét akkor tudjuk megítélni, ha hozzátesszük, hogy ennek közel háromnegyedét egyéni gazdaságok vették fel.

VI. Az MFB kedvezményes hitelprogramjainak keretében 2014. június végéig 48,3 milliárd forint került az agráriumba. Ezek célzott programok, amelyek kidolgozásában az agrár szaktárca is részt vett és vesz. A legnagyobb összeget a szántóföldi növénytermesztők vették e programokból igénybe. Az összes MFB-s hitel 56 százalékát kapták meg, ami 26,9 milliárd forintot jelent. Az állattenyésztőkhöz 12,1 milliárd, a kertészekhez 1,4 milliárd forint jutott e programokból ez év közepéig.

VII. Szándékosan kerül e lista végére a támogatások beáramlása a mezőgazdaságba. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet kiadványa szerint 2014 első félévében 463,5 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési forrás került felhasználásra az éves 875,3 milliárd forintos keretből. Ez 53 százalékos arány, ami az egy évvel korábbi 40,6 százalékot jelentősen meghaladja. A kifizetések kétharmada a területalapú támogatásokhoz kapcsolódott, 22 százaléka pedig vidékfejlesztési támogatás. Ezen hatalmas összegek méltán vetnek fel kérdéseket. Egyrészt azt, hogy meddig számíthat a szektor ekkora támogatásra, másrészt, hogy megfelelően élnek-e a szektor szereplői ezzel a lehetőséggel?

Az Európai Unió közös agrárpolitikája keretében megszületett döntések szerint a támogatások 2020-ig biztosan, és hasonló mértékben áramlanak a magyar agráriumba is. Ráadásul a magyar kormányzat is kiemelt erőfeszítéseket és forrásokat tesz az agrárium versenyképességének növelésére, annak érdekében, hogy a következő évtizedben várható támogatás-csökkenések esetén is fenntartható fejlődési pályán maradjon a szektor.

Új szemlélet kell

Ahogy arra a bevezetőben már utaltam, a magyarországi mezőgazdaság és élelmiszeripar alacsony szinten használja ki adottságait. Stratégiailag, és finanszírozási szempontból is nagy jelentőségű, hogy ebben hogyan és mikor tudunk fordulatot elérni. A helyzet kialakulásának okai jórészt örököltek, de számos külső tényező is szerepet játszik benne. Ilyen például a legnagyobb problémának számító feketegazdaság igen erős jelenléte. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások finanszírozhatósága tovább javul a feketegazdaság életterének szűkülése által. Az erre irányuló, egyre komplexebb kormányzati törekvések révén a legális szereplők piaci helyzete erősödik, ami egyértelműen kedvező a hitelképességük szempontjából is. Ebből a szempontból a másik fontos, aktuális tényező az EU társfinanszírozott pályázatok megjelenésének időpontja, feltételei. A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások jellemzően ezekhez igazítják fejlesztési stratégiáikat.

Harmadikként a piaci lehetőségek, árak, a forint árfolyamának egymással összefüggő elegyét kell említeni, mint a finanszírozhatósággal kapcsolatos tényezőt.
A következő tényező, amely persze szorosan kapcsolódik az előbbiekhez, a gondolkodásmód. Minél magasabb színvonalú a stratégiai gondolkodás a cégek vezetésében, annál több eszközt vesznek igénybe az ingadozások kezelésére. E téren nem csak övék, hanem a pénzintézetek agrár-szakmai felkészültsége is fontos tényező. A magyar mezőgazdasági árak többsége együtt mozog a világpiaciakkal, európaiakkal. E kitettség kezelése azon múlik, mennyire értik, látják át a bankok ezeket a piaci trendeket, milyen előrejelzéseik vannak. Ez nem csak az agráriumban, hanem a bankszektorban is szelekciós tényező az agrárfinanszírozás terén.

A gondolatsor úgy zárható be, ha a pénzintézetek agráriummal szembeni hozzáállásához térek vissza. A piaci igényeknek megfelelően, a mezőgazdaság banki finanszírozásában üzemméretenként eltérő módszerekkel találkozunk. Míg a kisebb vállalkozások (például őstermelők, egyéni gazdaságok) esetében a hangsúly a dobozos termékek irányába tolódik el (scoring alapú termékek - ez az ügyfél számára ott jelenik meg pozitívumként, hogy az átfutási idő /a hitelhez jutás ideje/ lerövidül, nő az ügyintézés hatékonysága), addig a nagyobb vállalkozásoknál egyedi finanszírozási konstrukciókra van igény. Az egyedi finanszírozás esetében szigorúbb vizsgálatnak vetik alá a finanszírozók a cégvezetés színvonalát, stratégiáját, a tevékenység versenyképességét, a cég partnereit. Általánosan is elmondható, hogy az agrárium sajátos működési körülményeinek megfelelő szintű ismerete, az ezekhez igazított termék- és szolgáltatás-kínálat a siker kulcsa az agrárium finanszírozásában. A téren a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank jelentős előrelépést tettek azzal, hogy megalapították az Agrár Központot, amelynek feladata a tanácsadási funkciók, az agrárkompetenciák erősítése annak érdekében, hogy az adottságaikat jobban ki tudják használni az agráriummal való együttműködésben.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Zrt.
Agrár Központ

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Portfolio Future of Finance 2022
Valami másik kis szöveg
EZT OLVASTAD MÁR?