Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Indiában májusban egy homokvihar több mint 130 ember halálát okozta, nyáron az északi félteke hőhullámában több mint százan vesztették életüket, a július 24. és 29. között tomboló görögországi erdőtűz 91 ember halálát okozta, és 25-en eltűntek. A szeptember 14-én az Amerikai Egyesült Államokra lecsapó Florence hurrikán több mint száz embert ölt meg. Szeptember 15-én a Kínában és a Fülöp-szigeteken tomboló tájfun 64 ember életét oltotta ki, szeptember 15. valódi fekete nap volt, hiszen ekkor kezdődtek Nigériában is azok az esőzések, amelyek mintegy 200 ember életébe kerültek. Emlékezetes a novemberi kaliforniai tűzvész 85 halottal és 200 eltűnttel
Magyarországon hol rengeteg volt a víz, hol pedig rekordszinten kevés. A villámárvizek csakúgy mint az aszályos idő az éghajlatváltozás jelei. Június 10-én megdőlt a napi csapadékrekord, a Duna pesti szakaszán pedig október 25-én rekord alacsony vízállást mértek. Az Európai Számvevőszék 2018-as jelentése szerint pedig a magyar lakosság egészséges életévei sokkal jobban csökkennek a légszennyezés miatt, mint a kínai vagy az indiai lakosoké.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete nyilvánosságra hozta, hogy 2017-ben tovább növekedett a Föld légkörében az üvegházhatású gázok koncentrációja. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint 2018-ban tovább nőtt a szén-dioxid-kibocsátás, a Global Carbon Projekt pedig számszerűsítette is ezt a növekedést: 2,7 százalékkal több szén-dioxid került 2018-ban a légkörbe, mint az előző évben. Ha a párizsi klímaegyezményben vállalt uniós célokat tartani akarják a tagországok, akkor erről a növekedési pályáról le kell lépni, Magyarországnak 2030-ra 40 százalékos kibocsátáscsökkenést kell elérnie az 1990-es évekhez képest. Az Európai Bizottság javaslata szerint az évszázad közepére, azaz 2050-re pedig karbonsemlegesnek kell lennie Európának.
Október 8-án hozta nyilvánosságra az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC a jelentését, amely hatezer tudományos publikációból összegezte, hogy hol tart ma az éghajlatváltozás és mennyi idő van változtatni amíg visszafordíthatatlanná válik a folyamat. Eszerint alig 10 éve van az emberiségnek, hogy drasztikusan változtatva az üvegházhatású gázok kibocsátásán, megállítsa másfél Celsius-foknál a Föld klímájának melegedését. Az év másik kiemelkedően fontos jelentése az WWF Élő Bolygó jelentése volt, amelyből kiderült: a 70-es évek óta a gerinces állatok populációjának több mint fele eltűnt a Föld színéről.
Az év utolsó nagy környezetvédelmi eseménye a katowicei 24. ENSZ-klímacsúcs volt, amelynek elsődleges célja a párizsi keretegyezmény munkakönyvének kidolgozása. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy meglehet, az éghajlatváltozás miatt a krumpli el fog tűnni a magyar földből.
