A kínai miniszterelnök kiemelte: Brüsszelben konszenzusra jutottak az Európai Unió vezetőivel, amiről közleményt adtak ki, a csúcstalálkozó pedig szerinte egy újabb lépés, amely az ott elért eredményeken alapszik. Mint mondta: a cél az, hogy az együttműködés során egymást nyíltan, átláthatóan kezeljék a felek, ezért közösen dolgoznak azon - figyelembe véve a piaci elveket -, hogy kölcsönösen előnyös projektek jöjjenek létre. Kína tiszteletben tartja az EU törvényeit és szabályait, amikor Európában működik, és ugyanezt teszi azokban az országokban is, amelyek ezen a szövetségen kívül állnak.
Kína változik? Már nem annyira kíváncsi és hajlik a panaszkezelésre
A KKE együttműködés 17 kelet-európai tagjából 12 tagja az Európai Uniónak. Li Ko-csiang úgy vélte, az összefogás hozzájárul Európa kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Továbbá bejelentette, hogy jövőre Kína lesz a most már "17+1" kezdeményezés házigazdája.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő elmondta, hogy a találkozó során - csak állami szinten - tíz megállapodást írtak alá Kínával.
Kiemelte: leginkább a kikötői és vasúti infrastruktúra kiépítésének örül. Twitter-oldalán közölte: Horvátország 2030-ig 3 milliárd eurót kíván fordítani a két legnagyobb horvát kikötő, és a Rijeka-Zágráb vasútvonal korszerűsítésére. Geográfiai helyzetéből adódóan Horvátországnak lehetősége van kulcsfontosságú szerephez jutni a Kína és a közép-kelet-európai országok közötti kereskedelemben - írta. Plenkovic a sajtótájékoztatót azzal zárta, hogy a Kína-Közép-Kelet-Európa együttműködés gyümölcsözőnek és hasznosnak bizonyult, és
amely része egy szélesebb kínai politikának, az Egy út, egy övezet programnak. A dubrovniki csúcstalálkozón Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia, Görögország valamint Kína mellett megfigyelő státuszban Ausztria is részt vett. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte.
