Európa és Kína éves vezetői találkozóján a kínai miniszterelnök azt mondta, hasonló ajánlatot tett az Egyesült Államok számára is. Ez egy olyan elmozdulás, amiért az európai vállalatok már régóta lobbiztak. "Az európai vállalatok egyenlő bánásmódban részesülnek" - mondta Li a a brüsszeli háromórás csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón, és felajánlotta egy, a panaszok kezelésére szolgáló vitarendezési mechanizmus létrehozását.

Donald Tusk táttörésről beszélt a találkozó után. A két kereskedelmi hatalom közös nyilatkozatban szögezte le, hogy elismerik felelősségüket abban, hogy példát mutassanak a multilaterális szabályokon alapuló, nyitott, globális gazdaságra. Ez éles kontrasztban áll Donald Trump "Amerika az első" programjával, a Világkereskedelmi Szervezetre (WTO) való nyomásgyakorlásával és vámháborújával.

Európa is egyre határozottabb, viszont hajlik a párbeszédre is. A hónapokon át tartó diplomácia tárgyalássorozat végén Kína aláírta a hétoldalas nyilatkozatot. Az EU tisztviselői végig attól tartottak, hogy a kínaiak ez alkalommal is csak egy "mosolygásra" akartak összeülni, ellentétben az európaiakkal, akik már kifejezetten aggódnak amiatt, hogy a kínai állami vezetésű vállalkozások Európa kulcsfontosságú területeire teszik rá a kezület.

Hogy a szemöldökráncolásnak lesz-e foganatja, nem tudni. Li tegnap és ma már Horvátországban tárgyal olyan középkelet- és kelet-európai államokkal, amelyek közül 11 EU-tag. A sajtóban csak 16+1 néven említett kezdeményezésben a közvetlen régiónk mellett a balti országok és a balkáni államok is részt vesznek. Kína szívesen hitelez közlekedés-fejlesztési célokra a térségben, és bevásárolja magát fontos ipari vállalatokba. Európa nyugati fele attól tart, hogy olyan stratégia területeken is megjelennek, mint a nukleáris energia.