A 2018-ban végzett kamarai igényfelmérés alapján országszerte parcellaszinten láthatóvá vált a valódi öntözésfejlesztési szándék, valamint annak elmaradásának okai - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A kutatás több tényezőt is feltárt, egyebek közt ilyen például, hogy helyenként nem áll rendelkezésre felszíni víz, sok gazdálkodó tart a bürokratikus terhektől. Az öntözéses gazdálkodást hátráltatja az elaprózódott birtokszerkezet is, illetve a termelői együttműködések hiánya, a tulajdonosi hozzájárulások megszerzésének bonyolultsága, egyes területeken vízátvezetési anomáliák. Illetve a fejlesztés csak hosszabb távon térül meg, komoly önerő kell a beruházáshoz és a fenntartáshoz is.

Az öntözést gátló problémák feloldása illetve a fejlesztés érdekében több kormányhatározat is született az elmúlt másfél évben, a feladatokhoz pedig állami forrás is került. Az előirányzott feladatok egyaránt vonatkoznak vízkínálati és vízkeresleti fejlesztésekre, és az ezeket támogató intézkedésekre. A vízkínálat fejlesztése kapcsán szerepel ezek közt az állami művek rekonstrukciója, a nem állami művek kataszterének és rendeltetésszerű üzemeltetésének megoldása, valamint a víztározási lehetősége megteremtése. A vízkeresleti fejlesztés vonatkozásában a termelői együttműködés támogatása, a hatékony öntözés kidolgozása, további jogszabályi egyszerűsítések végrehajtása, speciális magán és közérdekű vízátvezetési szolgalom megteremtése, az öntözött területen elővásárlási és előhaszonbérleti jogok kialakítása, szakhatósági - talaj-környezet és természetvédelmi - engedélyek egyszerűsítése. Továbbá egy olyan öntözési igazgatási szerv kialakítása, amely szakmailag és jogilag is segíti a termelőket. Támogató intézkedésként megjelenik a mezővizes középfokú oktatás, valamint a szaktanácsadás és a felnőttképzés megerősítése, illetve az öntözési ismeretek elterjesztése érdekében bemutató központ kialakítása.

Forrás: MTI Fotó: H. Szabó Sándor 

A következő tíz évben 170 milliárd forint áll rendelkezésre az öntözési vízkínálat és vízkereslet fejlesztésére. A 17 milliárdos éves keret elsősorban a vízkínálat fejlesztését támogatja, annak érdekében, hogy a csatornák víz szállítására alkalmas állapotba kerüljenek - ott, ahol valós öntözési igények vannak. Már ebben az évben elkezdődtek a munkálatok, a vízigényfelmérés eredményeivel összhangban. Hét kiemelt beruházásnak már az előkészítése is folyik: a Homokhátság valamint a Szarvas-holtág vízpótlása; a Keleti-főcsatorna és övcsatornáinak rekonstrukciója, kapacitásbővítése; Jánossomorja és térségének vízpótlása; Tiszakécske öntözőcsatornái; a Taktaközi-öntözőcsatorna; kettősműködésű csatornák rekonstrukciói, kiemelten a Hajdúságban. A termelői vízkereslet fejlesztését, az öntözéses gazdálkodás elterjesztését, valamint szakmai és jogi támogatását pedig a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) ügygondnoksága alatt lévő öntözési igazgatási szerv hivatott felkarolni, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos feladatok, valamint erdészeti igazgatási feladatai mellett.