A Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 16-i ülésén az uniós agrárminiszterek a KAP-reform tárgyalásainak elmúlt féléves eredményeit összegző, a finn uniós elnökség által előterjesztett előrehaladási jelentést vitatták meg - írja közleményében az Agrárminisztérium. A tárgyalások időbeli ütemezésével kapcsolatban több tagállammal egyetértésben sikerült érvényesíteni azt a magyar igényt, miszerint a KAP részletszabályairól csak a következő uniós költségvetés elfogadását követően lehet döntést hozni. Nem határozhatunk olyan fontos szakpolitikai kérdésekről, mint a termeléshez kötött támogatásokra fordítható források nagysága, vagy a környezet- és klímavédelmi ambíciószint, amíg nem ismert, hogy mekkora költségvetés áll majd rendelkezésre az egész KAP, és ezen belül Magyarország számára - emelte ki az ülésen Nagy István. Az agrárminiszter világossá tette, hogy a KAP-források nem csökkenhetnek nagyobb mértékben, mint amit az Egyesült Királyság - az egyik legnagyobb nettó befizető - kilépése indokol.

Kétségtelen, hogy az elmúlt félév során számos kérdésben sikerült előrelépést elérni, azonban a KAP-reformnak vannak további tárgyalásokat igénylő elemei. Magyar szempontból üdvözlendő, hogy jelen állás szerint az új időszakban is megmarad a SAPS rendszer és a termeléshez kötött támogatások nyújtására is lehetőség lesz. További egyeztetésekre van szükség az új támogatás elosztási modell tekintetében annak érdekében, hogy a magyar gazdák számára a gyakorlatban végrehajtható, egyúttal könnyen értelmezhető rendszer jöjjön létre - hangsúlyozta a tárcavezető.

A tanácsülésen döntés született arról is, hogy 2020-ban felülvizsgálják az élelmiszerek származásjelölését szabályozó előírásokat is. Ezen belül különösen fontos a méhészeti termékek származásjelölésének újraszabályozása, ahogyan azt Magyarország a Mezőgazdasági és Halászati Tanács novemberi ülésén is kérelmezte.