Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.
A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Tavasszal született az az országos főállatorvosi rendelkezés, hogy állami kártalanítás jár a kilőtt vaddisznók teteméért - a vadkan darabjáért 100 ezer, a kocáért 60 ezer forint -, miközben a feldolgozók ennek töredékét fizetik érte. Az intézkedést alapvetően a hazai sertésállomány védelme érdekében vezették be, írta meg az Infostart a Hirbalaton.hu értesülései alapján.
A koronavírus-járvány miatt vendégek nélkül maradt, nehéz helyzetbe került vadászatra jogosultak az intézkedés bevezetése óta inkább a szeméttelepekre kitett ATEV-konténerekbe adják le a kilőtt vadakat. Ez az elemi érdekük, mint mondják, ugyanakkor szégyenkeznek amiatt, hogy nem a feldolgozókhoz viszik a szállítmányokat, mint eddig, hiszen ehető húsokról van szó.

Beszámolóik szerint állami kártalanítást akkor kapnak, ha a kilőtt vadakat a kijelölt szeméttelepekre hordják, amelyek azonban nemigen készültek fel a helyzet kezelésére. Míg a feldolgozókban zárt helyen, hűtve kell tárolni a megsemmisítésre szánt állati maradványokat, a szeméttelepeken nem tudják megfelelően elhelyezni a leadott tetemek egy részét, így azok hűtetlenül, madarak és rágcsálók számára hozzáférhetően, fedetlen helyen várnak elszállításra, bűzt árasztva és legyek tömegét vonzva.
Ha őszig nem oldják fel az intézkedést, az minden bizonnyal érzékenyen fogja érinteni a vadfeldolgozókat, hiszen elveszítik árualapjuk jelentős részét. A Balaton körüli megyék a hatóság tájékoztatása szerint a sertéspestis szempontjából jelenleg közepes kockázatúnak számítanak.