Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2026.05.12.) napon.

2026.05.12. kedd: A frontfelhőzet fokozatosan kelet felé halad, miközben egyre jobban szétesik, szakadozik, környezetében szórványosan számíthatunk jellemzően esőre, záporra. Délelőttől kezdve nyugat felől ismét egyre nagyobb területen megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, mellyel délután újabb csapadékzóna érkezik. Zivatarra a déli és keleti, északkeleti harmadban van nagyobb esély. Az északnyugati szelet sokfelé erős, az Észak-Dunántúlon és zivatarok környezetében olykor viharos lökések is kísérhetik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 15 és 22 fok között várható, de a korán felhősödő Nyugat-Dunántúlon ennél alacsonyabb értékek lesznek, ott már délelőtt beáll a maximum.
Késő estére 6 és 15 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket terheli meg különösképpen. Legáltalánosabb panaszként fejfájás, migrén jelentkezhet. Tartós álmosságérzés jelentkezhet. Halmozottabban észlelhetők az allergiás betegségek, illetve tünetek is.

A következő napon várható időjárás

2026.05.13 szerda: Reggelre a Tiszántúlon is csökken a felhőzet, megszűnik a csapadék. Napközben a fátyol- és gomolyfelhők mellett általában többórás napsütés valószínű, a keleti összeáramlás mentén helyenként zápor előfordulhat. Az északnyugati, nyugati szelet csak kevés helyen kísérhetik élénk széllökések. Délután nagyrészt 16, 19 fok várható.

Friss híreink:

Az új kormányzati narratíva nem ígéretlicit, hanem a felelősség vállalása

Magyarország földje, vizei és éghajlata erős alapot adhatna a jelenleginél erősebb, sikeresebb mezőgazdasági teljesítményre. Sajnos több évtizedes hibája a magyar agrárpolitikának, hogy nem volt képes egy víziót felmutatni, vagy nevén nevezve a dolgot, nem volt képes stratégiát alkotni az agráriumban, az élelmiszer termékpályákon. Én hiszem, hogy stratégiai gondolkodás nélkül nem lehet megoldást találni a vidék lemaradásának, a megélhetési problémáknak a megoldására és a fiatalok elvándorlásának megfékezésre. A magyar agrárium nemzetközi versenyképessége korlátozott, ami a strukturális és mentális fékezőerők mellett részben az EU és nemzeti források nem célirányos, a tényleges gazdasági teljesítményt nem mindenben támogató felhasználásának is köszönhető.

Így védekezhetünk a tavaszi fagyok ellen: itt vannak az alapszabályok

A gyümölcsültetvényekben egyre nagyobb károkat okoznak a tavaszi fagyok. Számos olyan típusú fagy alakult ki az elmúlt években, amelyek ellen műszaki vagy gazdaságossági szempontból is nehéz védekezni. A hatékony védekezéshez a gyümölcsfák élettanának ismeretén felül számos fizikai folyamattal is tisztában kell lennünk, mert a tavaszi fagyok elleni védekezés „tiszta fizika”.

Titkot rejtenek a magyar földek: ezekről a tragédiákról sokan nem tudnak

A mezőgazdasági kaszálási munkák időszaka egybeesik az őzek ellési időszakával, amely Magyarországon jellemzően májusra és júniusra tehető. Ebben az időszakban az őzgidák életük első heteit töltik, és sajátos viselkedési stratégiát követnek: a magas fűben mozdulatlanul, rejtőzködve fekszenek, szinte teljesen szagtalanul, így próbálnak elrejtőzni a ragadozók elől. Ez az evolúciós alkalmazkodás azonban a modern mezőgazdasági technológia mellett komoly veszélyforrássá válik, mivel a gépek közeledtére sem menekülnek el. Ennek következtében a kaszálások során évente jelentős számú őzgida pusztul el, amely megfelelő odafigyeléssel és szervezéssel nagyrészt megelőzhető lenne.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak

A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.