A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet tiltja a tarló égetését. A jogszabály kimondja, hogy "tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség". Eszerint a "lábon álló" növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Látható, hogy a támogatás szempontjából egyetlen kivétel lehet, ha a szántón olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely csak és kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság elvileg indokolhatja a tarlóégetés megvalósításának szükségességét. A gyakorlatban a hatósághoz csekély számú ilyen kérelem érkezik.

Ezen fenti és egyéb lehetséges esetek vonatkozásában az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, mint hivatkozott egyéb rendelet szerint a tarlóégetés, az irányított égetést külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen végezheti, amennyiben az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban bejelenti. A bejelentőlap a katasztrófavédelem honlapján elérhető.

A tevékenység az alábbiak figyelembevételével végezhető:

• Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.
• Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
• A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
• A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
• A tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
• A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.

A kamara arra kéri a gazdákat, hogy csak akkor égessenek, ha muszáj! A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, a talaj csökkent szervesanyag-készletét tovább pazaroljuk - rontva ezzel szerkezetességét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét stb. -, és nem elenyésző a vadak pusztulása sem. A tarlóégetés emellett nem csak a talajba juttatható, a talajban lévő szerves anyag felelőtlen pazarlását jelenti, de a levegőszennyezést is okoz. A NAK épp ezért inkább a környezetet kímélő tarlóhántási munkálatokat javasolja.

Ez a legtutibb aratás utáni talajművelési eljárás: így csinálják a profi gazdák

Nagyon megéri az aratás után a tarlóhántással is foglalkozni.