Nagyné Günther Ágnes közölte, a Kecskeméti Törvényszék bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folytat büntetőeljárást 110 vádlottal szemben, akik a vádirat szerint 6,1 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek. Az ügyész emlékeztetett, a törvényszék a tárgyalás előkészítése során fenntartotta a cég tulajdonosának bűnügyi felügyeletét, de megszüntette a nyomkövető technikai eszközök alkalmazását. Megszüntette a tulajdonos fiának letartóztatását, bűnügyi felügyeletet rendelt el, ugyancsak a nyomkövető eszköz használata nélkül. A döntésekkel szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, indítványozva a nyomkövető technikai eszközök alkalmazásának elrendelését, ennek a táblabíróság helyt adott.

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és vesztegetés bűntette miatt tavaly októberben emeltek vádat száztíz ember ellen. Az ügy "központi része" egy dél-alföldi húsipari cég felhasználásával elkövetett adócsalás. A társaság irányítói egyúttal több külföldi cégnek is tulajdonosai, ezért az adóhivatal és a főügyészség nemzetközi szervezetek - így az Europol és az Eurojust - bevonásával, külföldi hatóságokkal együttműködve göngyölítette fel az ügyet.

A vádirat szerint a Bács-Kiskun megyében vágóhidat működtető cég kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt pedig alvállalkozókat vett igénybe. Utóbbiak a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Ténylegesen azonban munkaerő-kölcsönzésről volt szó, vagyis az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt. Ennek az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és a járulék megfizetését elkerüljék, valamint a húsipari cégnek áfás költségszámlákat "produkáljanak". A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget. A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, a munkavállalókat pedig a tényleges fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulékköltségeiket. Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul "adómentes" utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből.

A vádlottak a 6,1 milliárd forintos kárösszeget a vádemelés előtt önként visszafizették az adóhatóságnak. Az eljárás során negyvenhét - köztük egy külföldi - vállalkozással szemben rendeltek el büntetőjogi intézkedést: pénzbírságot, illetve cégmegszüntetést.