Soha nem volt még ennyire fontos a költségek lefaragása

Soha nem volt még ennyire fontos a költségek lefaragása

agrarszektor.hu
A jelenlegi, felbolydult piaci viszonyok és drasztikusan megdrágult inputköltségek időszakában is megéri a szántóföldi növénytermesztés, hiszen a terményárak is soha nem látott magasságokban vannak. A háború új helyzetet teremtett, amelyből a növénytermesztők így is nyertesen jöhetnek ki, ám az állattenyésztők számára komoly gondokat okoz a mostani piaci turbulencia. Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője az Agrárszektornak elmondta, az okszerű gazdálkodás, a felesleges költségek következetes lefaragása és alternatív megoldások keresése segíthet a megváltozott helyzetben. Ebben a folyamatban nagy lendületet adhat a modern technológiák beszerzése és alkalmazása is.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A tavalyi évben mind a búzát, mind a kukoricát tekintve jó terméshozamokat láthattunk világszinten, ám a 2022-es év várhatóan jóval nehezebbnek ígérkezik. Ukrajnában az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, Oroszországban pedig a gazdasági szankciók veszélyeztetik a gabonaexportot, ami - tekintve, hogy a két ország adja a világ búzaexportjának 29 százalékát, a világ árpaexportjának több mint 30 százalékát és a világ kukoricaexportjának 19 százalékát - érzékenyen érintheti a világpiacot, főleg az állandó importra szoruló államokat.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

Például Oroszország és Ukrajna együttesen fedezi Egyiptom búzaimport iránti keresletének több mint 70 százalékát és Törökország is jelentős összeget költ orosz és ukrán búzára, importjának 74 százaléka ebből a két országból származik. Ezen túlmenően Ukrajna orosz inváziója növeli a már amúgy is megnövekedett műtrágyaárakat egy olyan időszakban, amikor az ellátás szempontjából kritikus fontosságú növények vetése világszerte folyamatban van. Oroszország gyakorlatilag megrendíti a nemzetközi műtrágyapiacot azzal, hogy 2022. március 4-én leállította a műtrágya exportját. A műtrágyahiány pedig erősítheti a főbb haszonnövények globális készletének csökkenését az idei szezonban.

Elszálló inputköltségek

Felmerül a kérdés, hogy mit tehetnek egy ilyen üzleti környezetben a termelők. 

Megtakarítási lehetőség csak a tudatosabb, okszerűbb tápanyagutánpótlásban, a precíziós gazdálkodásban van. A gazdálkodóknak erre kell törekedniük, ráadásul nem csupán a műtrágyaárak miatt

 - mondta az Agrárszektornak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. A szakember elismerte: mindez nem egyszerű feladat, és a lehetőségek is korlátozottak. Ha hosszabb távon nem rendeződik vissza a műtrágyapiac, vagyis a műtrágyák rendelkezésre állásában és árában tapasztalható negatív hatások, akkor mindez kényszerítheti a gazdálkodókat a vetésváltási rendszereik felülvizsgálatára. 

Szóba jöhet például a kevesebb műtrágyát igénylő növényekre való áttérés, pillangós növények kiterjedtebb alkalmazása. A gazdálkodóknak azt is mérlegelniük kell, hogy a megnövekedett műtrágya- és egyéb inputköltségek milyen terményekből térülhetnek meg.

Dráguló energia

Bonyolítja a helyzetet, hogy nem csupán a műtrágyaárak emelkedtek az utóbbi időkben drasztikus mértékben, hanem az energiaárak is, ez pedig szintén jelentősen megnöveli a gazdálkodás költségszintjét. Felmerül a kérdés, hogy milyen eszközöket vethetnek be az energiaköltségek lehetséges csökkentésére a termelők. A főosztályvezető szerint az energiafelhasználás csökkentése ijesztő feladatnak tűnhet, de valójában sok apróság is változást hozhat. 

A növénytermesztési rendszerben a talajművelés csökkentésével redukálható az energiafelhasználás, mivel a kevesebb művelet alacsonyabb üzemanyag- és géphasználatot jelent. Így már a precíziós gazdálkodás olyan lehetőségeit is érdemes figyelembe venni, mint például a GPS-irányítórendszerek és az automatikus kormányzási technológia, valamint azon eszközök, amelyek segítségével a leghatékonyabb útvonalakat lehet megtalálni. Az ilyen rendszerek kiküszöbölik a kihagyásokat és az átfedéseket, és ezek is mind üzemanyag-megtakarítást eredményeznek.

További lehetőség a talaj állapotához való megfelelő igazodás lehet. A nagyobb táblákon a talajművelés történhet olyan korszerű traktorral, amelyre fel van szerelve egy a talaj állapotát, tömörödöttségét felmérő talajszkenner. A traktor által vontatott talajművelő gép, például eke pedig a szkenner információi alapján változtatja az optimális művelési mélységet. Mindez jelentős üzemanyag-megtakarítást jelent - igaz, kezdeti befektetést igényel.

Harnóczi György (Forrás: OTP Bank)

A terményárak segítenek

A megnövekedett költségek jelentős kiadásokat eredményeznek a gazdálkodásban, de pótolja a kiesést a dráguló termény is - hiszen valamennyi szántóföldi növény ára komoly emelkedést élt meg az utóbbi időben.

Megítélésem szerint a növénytermesztés még a jelenlegi input-output árak és támogatások mellett is eredményesen végezhető. A költségek növekedése ugyanis a növénytermesztők szemszögéből nem mondható annyira kedvezőtlennek abban az esetben, ha a hozam megfelelő és az értékesítési árak felfelé mozdulnak.

Tény, hogy az elmúlt időszakban a gabona- és olajnövények árának más növényekét meghaladó emelkedése volt tapasztalható. A felvásárlási ár piaci folyamatok és az azokat befolyásoló tényezők eredményeképp alakul ki, a növénytermesztési szereplőktől független, mégis komoly hatása van a jövedelmezőségre.

Erősödik a biztosítási, egyelőre kivár a kockázatkezelési rendszer
2020-ban ötmilliárd forintról hétmilliárdra, 2021-ben pedig további négymilliárddal nőtt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás keretösszege. Harnóczi György szerint a mezőgazdasági biztosítási piacon évek óta tapasztalható kétszámjegyű növekedés indokolta az említett támogatási keretösszeg növelését is. 
Mi úgy látjuk, hogy még mindig komoly lehetőségek rejlenek ezen a téren, így ebben az évben is tovább nőhet a népszerűsége a díjtámogatott biztosításoknak. Ennek egyik oka, hogy a terményárak jelentős megugrásával azonos hozamszint mellett nagyobb termelési értéket kell biztosítani, ami automatikusan emeli a biztosítási díjakat. Emellett a súlyos téli-tavaszi aszály jelentősen megnövelheti a keresletet az "A" típusú, aszálykatasztrófa ellen is védelmet nyújtó biztosítások iránt, továbbá az Agrárminisztérium a díjtámogatás növelésével folyamatosan biztosítja a magas díjtámogatási színvonalat
 - mondta el a főosztályvezető. Kifejtette: a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer nem fedte le a mezőgazdasági ágazat minden igényét és valamennyi kockázatát, ezért is jelentett nagy előrelépést a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak egyaránt kitett mezőgazdasági termelők számára a 2021-től indult mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Ez a biztosítás és a támogatás elemeit ötvöző új eszköz az időjárási káresemények kezelése mellett a mezőgazdasági termelőnek nem felróható olyan kockázatokból fakadó jövedelemcsökkenés enyhítésére is segítséget nyújthat, mint például az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, a jelentős értékesítési lehetőségek elvesztése, a devizaárfolyamok változása vagy éppen a termelés során felmerülő költségek növekedése. A csatlakozás önkéntes és 3 éves időszakra jelent kötelező tagságot a mezőgazdasági termelő számára. 
A termelők 2021-ben inkább óvatosak voltak, amely a 3 éves elköteleződés és a komplexebb adatszolgáltatást miatt várható is volt. Az induló évben a rendszerhez többségében Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megyei termelők csatlakoztak, jellemzően baromfitartók, gyümölcstermesztők, szántóföldi növénytermesztők, illetve vegyes gazdaságok. Reméljük, hogy a múlt évi tapasztalatok alapján egyre több termelő fog élni ezzel a kockázatmérséklési lehetőséggel.

A termelői árak mellett a jövedelmező működés másik kulcskérdése az időjárás, például aszály esetén ugyanolyan költségszint mellett kevesebb termés várható. Költségoldalon pedig addig érdemes a ráfordításokat visszaszorítani, ameddig az nem jár a termelési érték csökkenésével. Ezen túl kiemelendő, hogy a termesztéstechnológia eltérő színvonala a fajlagos ráfordítások nagyságrendjében fog jelentkezni. Az eltérő ráfordítási szintek pedig különböző hozamszintet eredményeznek, és egy intenzív technológiával az időjárás miatti hozamkiesés is mérsékelhető. A növénytermesztési ágazatok eredményességének fokozása során rengeteg döntési pontot lehet említeni, amelyek ráadásul minden évben újra és újra jelentkeznek a gazdáknál.

Bajban az állattartók

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint Magyarországon február harmadik hetében a takarmánybúza 41,4%-kal, a takarmánykukorica 27,7%-kal, a napraforgómag 35,8%-kal, a szójabab 45,4%-kal, a repcemag pedig 43,9%-kal magasabb termelői áron forgott az egy évvel korábbinál. A termények árát sajnos már nem csak az éves hozam, hanem az éghajlatváltozás hatásai, a világpiaci tendenciák, valamint a politika is befolyásolja. A gabonafélék és az olajnövények árára további nyomást gyakorol az orosz-ukrán konfliktus is. Az nem kérdés, hogy maradnak-e a magas terményárak, sőt további drágulások vannak kilátásban. Kirívó probléma ugyanakkor, hogy mindez az állattenyésztés esetében napjainkig igen alacsony felvásárlási árakkal párosult. A háború hatására viszont az árak növekedésnek indultak, kérdéses ugyanakkor, hogy egyes ágazatoknál a drasztikus takarmányárakat a növekvő felvásárlási árak mennyire tudják kompenzálni. Amennyiben egy állattenyésztő termőföld nélkül gazdálkodik, nemcsak a földalapú támogatásból marad ki, de a takarmányt is kénytelen megvásárolni, ezzel kiszolgáltatottá válik a takarmánypiacon tapasztalt árrobbanásnak és bizonytalanságnak is. 

A költséghatékonyság javításában fontos szerepet játszik az, hogy saját vagy vásárolt a takarmányalapanyag, illetve hogy milyen receptúrát alkalmaznak a takarmányozás során, és hogyan állítják össze a korcsoportok takarmányozását. Szóba jöhetnek melléktermékek és olcsóbb takarmányok is, amelyek a naturális mutatókat biztosan rontani fogják, de pénzügyi oldalról mégis ezek jelenthetik az észszerűbb választást

 - vélekedett Harnóczi György.

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését az OTP Agrár támogatta.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?