A rendezvényen Szabó Kristóf, a HEPA vezérigazgatója elmondta, az ügynökség a cégek külpiaci növekedésének, fejlődésének támogatásával foglalkozik. A mostani megállapodás értelmében a HEPA és a NAK információk nyújtásával, piaci elemzéssel támogatja egymást, valamint a kamara a külpiacra lépés iránt érdeklődő agrárvállalkozások megtalálásában segíti a HEPA munkáját. Kitért arra, hogy Magyarországon megszűnt az alap- és a középszintű külkereskedelmi képzés, ezért a HEPA felhatalmazást kapott a kormánytól a hiány pótlására. Az ügynökség keretein belül már elindult az alapszintű külkereskedelmi képzés, ami online, bárki számára ingyenesen elérhető.

Szabó Kristóf szerint a jövőben a külkereskedelmi mérleg egyensúlyba állítására kell helyezni a hangsúlyt, mert az ország import túlsúllyal bír. A HEPA vezérigazgatója úgy vélte, az import tartalom csökkentésében az agrárium tud sokat segíteni, hiszen "a hozzáadott érték itthon keletkezik", erre tudják építeni az export teljesítményüket.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, a HEPA és az Agrárkamara közti megállapodással a nagyobb cégek mellett a kis- és közepes vállalkozásokat is tudják segíteni azokat, amelyek a rendelkezésre álló piaci információk alapján érdemben elgondolkodnak azon, hogy az export útjára lépnek. Kiemelte, hogy a pandémia alatt javult Magyarország export teljesítménye, ezen belül az agrárgazdaságé is. Utóbbi 2021-ben a nemzetgazdaság külpiaci teljesítményének 9 százalékát tette ki, az agrár import pedig a 6 százalékát. Az agrár kivitel értéke 10,7 milliárd forint, a behozatalé pedig 7,1 milliárd forint volt, a mintegy 3 milliárd forintos aktívum az elmúlt egy évben nagyságrendileg 10 százalékkal nőtt. Győrffy Balázs szerint az agrárgazdaság most nagy lehetőség kapujában áll, hiszen a nemzeti társfinanszírozás a korábbi 17,5 százalékról 80 százalékra emelkedett, így háromszor annyi pénzt költhetnek el az élelmiszergazdaságra Magyarországon a most futó 7 éves uniós tervezési időszakban, mint a korábbiban.