Az élelmiszergazdaság 5,3 százalékkal javított külkereskedelmi egyenlegén, a nemzetgazdasági kivitelben pedig - tovább növekedve - 9,2 százalék az agrárium aránya. Az eredményhez hozzájárult, hogy válsághelyzetekben az élelmiszer értéke emelkedik, ami az egész értékláncban végig megmutatkozik. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője a lapnak kifejtette, hogy az elmúlt év felgyorsított egy sor olyan folyamatot, amire csak később számítottak. Ilyen például a fogyasztói tudatosság és az üzemi higiénia erősödése, az értékesítési csatornák átalakulása, valamint az élelmiszerárak árérték arányában történő emelkedése.

Fórián Zoltán szerint ez utóbbi nemcsak a mezőgazdasági kibocsátás jelentős, 4,8 százalékos emelkedésében, hanem a külkereskedelem bővülésében is tetten érhető. A külkereskedelmi adatok a gabonafélék túlsúlyát mutatják hosszú évtizedek óta. A kukorica exportvolumene csaknem 35 százalékkal bővült tavaly, az éves átlagos exportár 12 százalékkal csökkent ugyan, de ez is az áremelkedések év végi hullámával függ össze. A kukorica exportja már 2019-ben is kiugró volt, tehát magas bázisról tudott 19 százalékkal tovább emelkedni.

A búzánál is jelentős, 16,4 százalékos exportérték-növekedés volt megfigyelhető. Az alapanyagok kivitelének szárnyalása egyben azt is jelezte, hogy megakadt a magas feldolgozottságú élelmiszerek arányának mintegy évtizede tartó növekvő trendje, de ezek 40 százalékot közelítő aránya az exportban már így is jelentős eredmény - írta a lap.