Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Habár a májusi eső jött tett a magyar földeknek, és így az aratás előtt másfél hónappal a termésmennyiség alapján akár jó év is lehetne, ám a gabonaárak elképesztően lecsökkentek, és rég nem látott mélységbe süllyedtek. Ahhoz pedig, hogy a gazdálkodó eredményes legyen, kiemelkedően jó termésátlagokat kell felmutatni, mivel jócskán megugrottak tavaly az inputárak, amelyeknek nyilván az idei termés árában kellene megmutatkozniuk. Gazdálkodói visszajelzések szerint sokan akár hektáronkénti százezer forint körüli veszteséget is kénytelenek lesznek elkönyvelni, ha nem áll be kedvező változás e téren - tudatta Győrffy Balázs.
A napokban lépett életbe a kelet-európai uniós tagországok nyomására elfogadott bizottsági rendelet, amely már szabályozza az ukrán gabona behozatalát. Ám míg a belső piacra mindenféle szankció nélkül be lehet hozni olyan termékeket, amelyek előállítása során semmilyen uniós előírást nem tartottak be, addig az itt termelő, rengeteg szabályozást betartani kénytelen gazdálkodók jókora hátrányban lesznek a külpiacon termelőkkel szemben, legyenek azok brazilok vagy ukránok - hangsúlyozta a szakember.
Általánosságban is elmondható, hogy az uniós élelmiszer-előállítóktól megkövetelt szabályokat az importtermékekkel szemben is meg kellene követelni, ellenkező esetben az európai termelők folyamatosan versenyhátrányban lesznek.
Győrffy Balázs beszélt töbek között arról is, hogy az agrárgazdasági kamara Brüsszelben tervez demonstrálni a közeljövőben, mivel szeretnének nyomást gyakorolni a bizottságra, hogy a behozatali tilalom időbeli hatályát legalább az év végéig kiterjesszék. Szerinte szükség van arra a döntésre, hogy az ukrán termékek legfeljebb átutazhassanak Magyarországon, ne kerüljenek forgalomba az itteni piacon.
Egy év eltelt azóta, hogy életbe lépett a családi gazdaságok reformját hozó jogszabály. Győrffy Balázs elmondta, a korábbi időszakban az egyik legnagyobb gond az volt, hogy fixen volt megállapítva egy értékhatár, amely alatt nem kell adózni, és ez az értékhatár nem igazodott a piaci változásokhoz. Az új szabályoknak köszönhetően tavaly 12 millió forint árbevételig nem keletkezett személyi jövedelemadóra (szja) vonatkozó befizetési kötelezettség, 24 millió forintig pedig csak a 12 millió forint feletti részre kellett 10 százalékot adózni. Idén pedig - a minimálbér emelkedése miatt - ezen összeghatárok 13,9, illetve 27,8 millió forintra nőttek. Adózási kérdésekben azonban akadnak még megoldandó feladatok, például az, hogy a termelési eszköz értékesítésével befolyt összeg után 15 százalékos szja-t kell fizetni.
Úgy néz ki, a Pénzügyminisztériummal sikerül megegyezni abban, hogy ez a jövőben meg fog változni, és az értékesített eszköz után csak akkor kell majd fizetni szja-t, ha nem vesz újat, vagy csak olcsóbb új eszközt szerez be a gazdálkodó. Jó reményünk van arra, hogy mindez akár már az idei évre is vonatkozzon.
