Kiderült a nagy terv: ez várhat a magyar mezőgazdaságra 2030-ig

Kiderült a nagy terv: ez várhat a magyar mezőgazdaságra 2030-ig

agrarszektor.hu
Az ukrán gabonaexport okozta gondokról, a vízgazdálkodásról, a sertéspestisről és a madárinfluenzáról, valamint a magyarországi mezőgazdaság helyzetéről is beszélt Nagy István agrárminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában. A tárcavezető szerint Magyarország mezőgazdasága 2030-ra a világon a TOP3 közé tartozhat.

2023-ban optimisták voltak a várakozások a mezőgazdaságban, de aztán a tényleges eredmények gyengébbek lettek. A szakemberek előzetesen nagyobb magsúlyokat, nagyobb teljes terményederményeket vártak, ám csalódniuk kellett. Az értékesítési árak azonban még változtathatnak a helyzeten - mondta el Nagy István az Infostart Aréna című műsorában. Az agrárminiszter szerint Európa belső piacával van probléma, ugyanis az ukrán mezőgazdasági termékek beáramlása olyan mértékben írja felül a megszokott piaci árakat, amivel nagyon nehéz versenyezni. A tárcavezető szerint ugyanakkor az ipar és a gazdaság többi szereplőihez képest a mezőgazdaság jobban fog szerepelni, az ágazatnak a tavalyi rendkívüli aszályos év után sokkal jobbak lesznek mind a naturáliái, mind az egyéb reális eredményei, ezért Magyarország GDP-jéhez kiemelkedő mértékben hozzá fog járulni a magyar mezőgazdaság - olvasható az Infostart oldalán.

Az agrárminiszter az ukrán mezőgazdasági termékek behozatala kapcsán elmondta, hogy Európa alapvetően importőr, a vásárlónak pedig mindig az olcsóbb számít. Az európai gazdák egy részét, mondjuk egy németet, franciát, spanyolt, portugált azért nem érinti nagyon hátrányosan, mert mire szárazföldön odaszállítják az Ukrajnából származó mezőgazdasági terméket, úgy megdrágul, hogy gyakorlatilag árában van a helyben megtermelttel, és nem okoz olyan fokú piaci nehézséget, mint Magyarországon.

Ezért van kettős érzés mindig az Európai Unióban, a frontországoknak, az öt határ menti tagállamnak egész más érzete van az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan, mint, mondjuk, egy német, francia vagy spanyol gazdának

- tette hozzá Nagy István.

A tárcavezető beszélt a kelet-európai országok szolidaritási lépéseiről is, valamint arról, hogy miért hoznak egyoldalú nemzeti döntéseket. Mint mondta, a Ukrajnának most jobban megéri úgy termelni, hogy nem kell betartaniuk a szigorú uniós előírásokat, ellenben vámmentesen hozhatják a termékeiket az EU területére. Nagy István szerint az Ukrajnával határos államok meg tudják védeni közvetlenül a saját piacaikat, és nem engedik, hogy az Ukrajnából származó termék kiszorítsa a sajátot. A nehézség ott van, hogy ezek az országok is exportőrök, Magyarországnak is van 2-2,5 millió tonna búzája, amit szeretne eladni.

Mi az alapvető érdeke a vevőnek? Az, hogy olcsót vegyen, és ezért vagyunk bajban az olasz, a német, a francia vevőinkkel, azokkal, akiknek korábban mi szállítottunk, például a malom minőségű búza az olasz élelmiszeriparnak nagyon fontos terméke volt, most ukrán mezőgazdasági termék érkezik, mert olcsóbb negyven százalékkal, mire odaér. Ezzel nagyon nehéz versenyeznünk

- mondta Nagy István.

Az agrárminiszter szerint jelenleg is zajlik a piackeresés. Meg kell keresni, hol van szükség gabonára, és oda kell eladni, közben pedig védeni kell az ország érdekeit is.

Nagy István beszélt az élelmiszer-termelés hatékonyságának növeléséről is. Szerinte a helyzet megoldása a termelői együttműködésben és a hatékonyság növelésében keresendő. Ha ez megtehető magyar munkaerővel, magyar, fejlett technológiával, akkor jó eséllyel olyan költségszinteket lehet elérni, amivel jól jár a termelő is, a feldolgozó is és a vásárló is. Nagy István az integráció terén elmonda, hogy a baromfi, brojler, már tökéletesen működik, 80 százalék fölötti az integráció, a sertés 65-66-nál tart, néha látszanak is a problémák, de azt kell ágazatonként bemutatnunk, hogy hogyan tudunk előrébb menni.

A politika tényleg így működik, hogy akcióterveket kell hirdetni. Ki kell jelentenünk, hogy 2030-ra burgonyából önellátónak kell lenni és akkor ennek kell alárendelni mindent, föl kell építeni az integrációt

- mondta Nagy István.

A magyarországi vízgazdálkodás kapcsán az agrárminiszter kiemelte, hogy alapvetően egy szemléletváltozás szükséges ezen a téren. Amikor a vízgazdálkodásról van szó, akkor nemcsak a mezőgazdasági célú öntözővíz-felhasználásról kell beszélnünk, hanem az ökológiai célúról is. A viták pedig mindig ott vannak, hogy ezt a kettőt összemossák vagy nem veszik tudomásul, hogy ez kettő.

Az a célunk, hogy a Magyarországra beérkező vízzel gazdálkodni tudjunk. Tudjuk megfogni ezeket a vizeket. Első ilyen döntésünk volt, hogy a belvízzel borított területek ugyanúgy jogosultak a területalapú támogatásra, hagyjuk, hadd szivárogjon el, hogy a talajvizet tudjuk emelni. Nagyon fontos, hogy talajban tároljuk a vizet

- tette hozzá Nagy István.

A nagy állatbetegségek, a sertéspestis és a madárinfluenza kapcsán a tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország állategészségügyi státusza és nívója kiemelkedő. Sertéspestis nincs jelen a házisertés-állományban, ugyanakkor a madárinfluenza ismét visszatért. Nagy István szerint jó irányba halad a magyar védekezés, és sikerült kialakítani a megfelelő szemléletet az állattartóknál, de az agrárminiszter mégis úgy véli, hogy elkerülhetetlen, hogy a világ elfogadja az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza elleni vakcinának az alkalmazását.

Nagy István a következő időszak pályázatai kapcsán elmondta, hogy ágazatonként végignézték, elemezték, hogy hogyan kell, és innen jött ki az, hogy hogyan lehet a magyar állattartó telepeket vagy a mezőgazdasági üzemeket segíteni, például az energiahatékonyságban. Hogyan járul hozzá zöld beruházásként a napelem-beruházások, a biogázerőművek támogatása ahhoz, hogy az energia szükségletének 30-40 százalékát megújuló energiából tudja fedezni?

Ezzel jól járunk, mert védjük a környezetünket, tudjuk teljesíteni a 40 százalékos zöld célokat az Európai Unió felé, amit vállaltunk, és közben pedig versenyképes-javítást teszünk a gazdáinknak azáltal, hogy nem magas áron kell megvenni, hanem szigetszerűen, a saját maga által előállított energiával beszállunk 30 százalékban vagy 40-ben. Ezek nagyon-nagyon fontosak, így tudjuk elérni azt, hogy egyszerre leszünk környezetbarátok, zöldek, fenntartható fejlődésűek, miközben kimondva-kimondatlanul versenyképességet javítunk, és ezért vagyunk bátrak azt mondani, hogy utolérjük európai uniós vetélytársainkat. A magyar mezőgazdaság 2030-ra a világon az első három közé fog tartozni

- jelentette ki Nagy István.

A teljes interjú az Infostart oldalán olvasható.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?