2025 sem lesz sétagalopp a magyar termelőknek: ez várhat rájuk

2025 sem lesz sétagalopp a magyar termelőknek: ez várhat rájuk

2025-ben a magyar gazdáknak mind az orosz-ukrán háború piaci hatásaival, mind pedig a magas inputárakkal meg kell majd küzdeni, ezért az ellenállóképesség és a minőségi fejlődésre való nyitottság elengedhetetlen - mondta az Agrárszektornak Dr. Petri Bernadett a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos, aki az AgroFuture 2024 konferencia egyik előadója is lesz. Hozzátette, a közvetlen uniós források lehívása kapcsán a termelőknek egy európai versenyben kell megmérettetniük magukat, amely során tervezési, és adminisztratív akadályokkal is szembe kell nézniük, ám a miniszteri biztos szerint jelenleg azért nehéz boldogulniuk a gazdáknak hazánkban, mert még nem terjedt el az ezen forrásokra való pályázás módszertana.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Az új, 2023-2027 közötti közös agrárpolitika (KAP) a korábbaiknál erősebb zöld elvárásokat fogalmaz meg, amelyek az éghajlatváltozáshoz, a természeti erőforrások használatához, valamint a tájak és a biológiai sokféleség megőrzéséhez kapcsolódnak. Mivel a jelenlegi körülmények - járvány, energiaválság, háború - között a KAP nem lesz elegendő sem a válságkezelésre, sem az uniós zöldmegállapodás végrehajtására, ezért a következő költségvetési ciklusban gyökeres változások prognosztizálhatók, és a közvetlen uniós forrásbevonás ösztönzése is indokolt - tájékoztatta az Agrárszektort Petri Bernadett.

Az eddigi tapasztalatunk szerint a közvetlen források aránya jelentősen növekedett az uniós támogatási rendszerben és ez a növekedés a jövőben is folytatódni fog. A közvetlen uniós források világa új pályázati gondolkodást, új szemléletmódot követel meg a gazdasági szereplőktől

- emelte ki. A mezőgazdaságot és élelmiszerpiacot érintő kiírások alapvetően a Horizon Europe program alatt találhatók. A program második pillérében külön klaszter foglalkozik az agrár-, élelmiszer- és környezeti kiírásokkal, amelynek költségvetése 9 milliárd euró a 2021-27-es ciklusra. Az idei évre 734 millió eurót különítettek el erre a részterületre. Továbbá az AGRIP (mezőgazdasági termékek promóciója) alapban találhatók agrár, illetve élelmiszerpiacra vonatkozó kiírások, amelyek célja az uniós mezőgazdasági termelési módszerek sajátosságainak támogatása.

A jövő évre vonatkozóan még nincs pontos információ a közvetlen uniós források feltételrendszereiről, mert azok folyamatosan alakulnak, azonban az MFOI szakpolitikai érdekérvényesítő tevékenysége révén igyekszik a magyar gazdáknak leginkább kedvező kritériumokat képviselni az Európai Bizottság irányába, hogy ezek később a pályázati felhívásokban megjelenjenek

- emlékeztetett az ügyvezető.

Nincsenek könnyű helyzetben a termelők

Petri Bernadett hangsúlyozta, a mezőgazdaságban az adat az egyik legfontosabb erőforrás, ezért minél többel rendelkezik a termelő, annál fejlettebb gazdaságot tud megvalósítani, a közvetlen kezelésű uniós források pedig támogathatják ezt a folyamatot. 2025-ben a gazdákra a háború piaci hatásai és az inputárak magas szintje vár, ezért a reziliencia képesség, valamint a minőségi fejlődésre való nyitottság elengedhetetlen, és ez megmutatkozik a pályázati kiírásokban is.

Ha a közvetlen uniós források lehívásáról beszélünk, egy európai versenyben kell megmérettetnie magát a termelőnek, amely során tervezési és adminisztratív akadályokat is le kell küzdeni. A termelőknek azonban véleményem szerint mégsem ezért nehéz boldogulniuk jelenleg Magyarországon. Azért nehéz, mert nem terjedt még el a közvetlen uniós forrásokra való pályázás módszertana, amely más források iránti kitettséget eredményez a mezőgazdasági szektor számára

- közölte. Az MFOI segíti a magyar szereplőket a közvetlen finanszírozású uniós programok irányába orientálni. Emellett edukációval és tanácsadással támogatja a termelőket abban, hogy a bonyolult uniós szaknyelven írt feltételrendszereket a helyi viszonyokra lefordítva innovatív agrárprojekteket hozzanak létre, a fejlődés és a hatékonyságnövelés érdekében.

Ideális agrárpályázat a közvetlen EU források esetén

Elsődleges szempont, hogy az ideális agrárpályázat olyan konkrét, mérhető hatásokkal rendelkezzen, mint például a termelékenység növelése, a gazdálkodók jövedelmének javítása vagy a vidéki területek fejlesztése a fenntarthatóság követelményével. A pályázatnak támogatnia kell továbbá az innovációt és a technológiai fejlesztéseket az agrárszektorban, valamint elő kell segítenie a gazdálkodók képzését és a tudástranszfert. A pályázatoknak mindenképp a kiírás és a szakpolitika kritériumrendszereihez kell illeszkednie, amelyekben a digitális és zöld átállás fontossága majdnem minden esetben megjelenik már - mondta Petri Bernadett.

Másodlagosan, ami az adminisztrációt illeti, amennyire lehet, a bürokrácia csökkentésre kell törekedni, a megfelelő kommunikációs és disszeminációs tevékenységek megjelölésével. A konzorciumi tagok között megalapozott, és gondosan meghatározott feladat és forráselosztást szükséges megállapítani a siker érdekében. Az ideális pályázatnak sokszor a közösségi hasznot is szem előtt kell tartania, például a vidéki infrastruktúra fejlesztésével vagy munkahelyteremtéssel, hogy a teljes közösség profitálhasson a támogatásokból

 - tette hozzá. Ugyanakkor egy közvetlen finanszírozású uniós pályázat nem minden esetben törekszik csak a helyi viszonyok javítására. Jellemző, hogy egy nemzetközi konzorciumban egy tagállamban már létező technológia meghonosítása egy másik tagállamban közvetlen uniós forrással már nem számít európai léptékben innovatívnak, így támogatást sem nyer. A pályázati feltételek értelmezése és az azokhoz való alkalmazkodás a jó pályázat egyik legfontosabb ismérve.

Milyen a jó konzorcium a közvetlen EU pályázatoknál a mezőgazdaságban?

Petri Bernadett szerint egy jól felépített konzorcium alapvető jellemzői között szerepel egy tapasztalt konzorciumvezető szervezet, aki korábban már elnyert hasonló pályázatot. A konzorcium további tagjainak diverz háttere és különböző szakterületeken szerzett jártassága - mint például mezőgazdasági termelés, kutatás, technológiai innováció, vagy környezetvédelem - elősegíti a kreatív megoldások kidolgozását és az eredményes projektmenedzsmentet. A konzorcium létrehozásakor a pályázati felhívás vonatkozó részét szükséges pontosan ismerni, és olyan hazai, illetve külföldi szervezetekkel társulni, amelyek területi, gazdasági, társadalmi, fejlettségi és szektorspecifikus szakértelem szempontjából eltérnek, így több nézőpont találkozik a pályázatban, nagyobb fejlesztési potenciállal és forráselnyerési eséllyel.

A jó konzorcium közös célokat fogalmaz meg, a munkacsomagokat, a hatásköröket és a feladatokhoz rendelt pénzügyi kereteket konkrétan és arányos elosztásban határozza meg tagjai számára. Fontos továbbá a konzorcium valamennyi tagjának aktivitása és gördülékeny kapcsolattartása

 - tudatta végül az ügyvezető.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?