2020. október 25. vasárnap Blanka, Bianka

Hírek - Agrárpénzek

Itt a döntés: már százezer euró felett elvonhatók lesznek a területalapú támogatások

A 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló politikai megállapodás mellett a KAP jövőjét illetően is fontos döntéseket hoztak az uniós állam- és kormányfők a július 17-21-i maratoni csúcson.
 
 

Capping

Ezek közül kétségkívül legfontosabb a capping-re, azaz a területalapú támogatások egy gazdaság számára kifizethető maximális összegére vonatkozó szabályok - írja közleményében a Takarékbank. A támogatások elvonása a jelenlegi 150 000 helyett már 100 000 euró évi támogatási összeg felett lehetséges lesz - amennyiben a tagállam így dönt. A mostani döntés legfontosabb jellemzője hogy továbbra is tagállami döntési szabadságát a kérdésben. A tagállam dönthet ugyanis, hogy elvonja-e a területalapú támogatás 100 000 euró feletti részét, és ha igen, milyen mértékben. Szintén a nemzeti kormányokon múlik, hogy megengedik-e a munkabérek és járulékaik beszámítását, azaz az ilyen címmel kifizetett összegekkel csökkenthető lesz-e az elvonás.

Ami viszont most eldőlt, hogy a capping – az előzetes bizottsági javaslattal ellentétben – továbbra is csak a területalapú támogatás alapkomponensére fog kiterjedni, azaz a zöldítésre – illetve az annak helyébe lépő környezet- és klímavédelmi komponensre -, valamint az egyéb jogcímen járó közvetlen támogatásokra (pl. fiatal gazda top-up, termeléshez kötött támogatások) nem – hívta fel a figyelmet Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolati ügyvezető igazgatója.

Az, hogy mely gazdaságokat fog a kormány esetleges jövőbeni döntése alapján érinteni a capping, több tényezőtől függ – tette hozzá az uniós agrárszakember. Az egy hektárra jutó területalapú támogatás összegén túl számítani fog az is, hogy ebből mekkora részt fog képviselni az ún. alapkomponens, és a zöldítés helyébe lépő új „zöld” komponens. Ha figyelembe vesszük azt a szintén a KAP-ot érintő, a júliusi csúcson hozott döntést, miszerint a KAP költségvetésének legalább 40%-át környezet- és klímavédelmi célokra kell fordítani, akkor alappal feltételezhető, hogy a mostani 30%-os zöldítés legalább 40%-os arányt fog kitenni a területalapú támogatáson belül. Ez a változás némileg mérsékelheti a 150 000 eurós határ 100 000 euróra csökkentését, hiszen csökken a támogatás elvonásánál figyelembe veendő, és így elvonás alá kerülő támogatásrész.

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy figyelembe veszi a cappingnél a munkabéreket és járulékokat, egyelőre nyitott kérdés, hogy ebben az esetben milyen módszert választ annak kiszámítására. Akár egy-egy régióra, vagy a tagállamra jellemző, statisztikákon alapuló átlagbéreket, akár a ténylegesen kifizetett konkrét munkaerőköltségeket veszi figyelembe, jelentős adminisztrációs többletteherrel lehet számolni – hívta fel a figyelmet meg a Takarékbank szakértője.

Pillérek közötti átcsoportosítás

Mezei Dávid hozzátette: az uniós csúcson döntés született még az I. és II. pillérek közötti összegek átcsoportosíthatóságáról, valamint a II. pillér, azaz a vidékfejlesztés esetében az uniós társfinanszírozás minimális arányáról (az I. pillér továbbra is 100%-ban uniós finanszírozású marad). Ezek a szabályok azért fontosak, mert közvetlen ráhatással vannak a végső vidékfejlesztési források teljes nagyságára. Főszabályként mind az I. pillérből a II.-ba, mind a II. pillérből az elsőbe 25-25% csoportosítható át. A vidékfejlesztésből a I. pillérbe való átcsoportosításkor azonban nemcsak az uniós, hanem az ahhoz kapcsolódó tagállami társfinanszírozás is „elveszik” a közvetlen támogatások 100%-os finanszírozási elve miatt.

Társfinanszírozási arányok

Az eredeti bizottsági javaslatokkal szemben – amelyek jelentősen megnövelték volna a tagállami társfinanszírozás minimális arányát – lényegében nem változtak a vidékfejlesztési társfinanszírozási szabályok. A kevésbé fejlett területek esetében – Magyarország esetében ide tartozik Pest megye kivételével az egész ország – marad főszabályként a 85%-os maximális uniós hozzájárulás, azaz a tagállamnak legalább 15%-ot kell hozzátennie az uniós forrásokhoz. Környezet- és klímavédelmi pályázatok esetében ez az arány a jelenlegi 75%-25%-ról 80-20%-ra módosul. Ezzel csökken a tagállam által elvárt minimális hozzájárulás, azaz ha a tagállam csak a jogszabály által elvárt minimális összeget teszi hozzá a vidékfejlesztési alaphoz, csökkenni fog a vidékfejlesztési célokra fordítható összeg.

Másrészt az uniós jogalkotók – hibásan – itt továbbra is a kevésbé fejlett területeken kívüli területekre vonatkozó általános, - a korábbi 53%-ról - 43%-ra csökkenő uniós társfinanszírozási arányból indultak ki. A fejlettebb területek esetében a magasabb uniós finanszírozási aránnyal mintegy ösztönözni kívánják a tagállamokat, hogy több „zöld” intézkedést valósítsanak meg. Ez a szándék viszont esetünkben, a 85%-os általános kulcs miatt visszájára fordul, hiszen az Európai Bizottság által preferálni kívánt környezet- és klímavédelmi pályázatokhoz kell mélyebben a zsebébe nyúlnia a kormánynak.

Az új vidékfejlesztési program nagyságára még korai lenne számszerűsített becslést adni, összeségében azonban elmondható, hogy a Takarékbank szakértői várakozásai alapján a tagállami társfinanszírozási arányok fejlett régiókat érintő emelése önmagában nem lesz képes kiegyensúlyozni a vidékfejlesztési források csökkenését. Sőt, a „zöld” intézkedések esetében a kötelező uniós társfinanszírozási arány emelése miatt még akár tovább csökkenthetik azokat.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu