2020. január 23. csütörtök Zelma, Rajmund
A pénzintézet elemzése szerint Kína nem lesz képes tartani azt a növekedési ütemet, amit 1980-2003 között produkált, amikor 57 millió tonnával növelte húsfogyasztását, ami a világ teljes fogyasztásnövekedésének felét jelentette. Ezzel az egy főre eső évi húsfogyasztás Kínában 54 kilogrammra emelkedett, ami bőven meghaladja Japán 46 kilóját, illetve a világátlag 40 kg-t.
Kína népességnövekedési ütemének csökkenése, melyet az egygyermekes családtámogatási rendszernek köszönhetnek, szintén arra enged következtetni, hogy a jövőben nem lesz ilyen mértékű a húsfogyasztás növekedése.
A bankház elemzői szerint azonban Oroszország, Brazília és Indonézia fogyasztásnövekedése sem lesz képes pótolni a kínai lassulást, illetve csak részben. Ráadásul a lassulás nem csak a húspiacot érinti, de közvetetten, a takarmánynövényeken keresztül a gabonaszektort is.
A húsfogyasztás szerkezete is várhatóan változni fog Kínában, ahol az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan egyre több marhát fogyasztanak majd, szemben a globális trenddel, mely fehérhúsok iránti keresletnövekedést mutat.
Európában a 1990 óta évi 1,9 százalékkal csökkent a marhafogyasztás, míg a baromfi iránti kereslet évente 1,4 százalékkal nőtt, így mára az összes húsfogyasztás háromnegyedét adja. Észak-Amerikában, hasonló trendek folytán 65 százalékos a baromfik részaránya a húsokon belül.
