2020. december 3. csütörtök Ferenc, Olívia

Hírek - Agrárpénzek

Lemondtak két nagy agrártörvényről

Sem az üzemgazdasági, sem az agrárintegrációs törvényt nem viszik a parlament elé - nyilatkozta Fazekas Sándor.
 
 

Sem az üzemgazdasági, sem az agrárintegrációs törvény nem kerül a parlament elé a mostani kormányzati ciklusban – nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A két grandiózus jogszabály előkészítése nem tart ott, hogy a társadalmi vitát le lehessen folytatni és a törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé lehessen terjeszteni. Szakértők szerint a jogszabályalkotást a kormány a ciklus végéhez közeledve azért napolta el, mert politikai szempontból kényes területeket érintenek. Különösen az üzemgazdasági törvény sérthetné sok agrártermelő érdekét, mivel hozzá kellene nyúlni az őstermelők és a családi gazdaságok mai szabályozásához, amely finoman fogalmazva is komoly “adóoptimalizálásra” nyújt lehetőséget.

Bár a kormány, illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) korábban határozottan ígérte, e ciklusban már nem kerül a parlament elé az üzemgazdasági törvény és az agrárintegrációs törvény. A két jogszabályi koncepció elnapolását Fazekas Sándor is megerősítette az agrarszektor.hu-nak.

A miniszter szerint a két törvény előkészítése nem tart ott, hogy a társadalmi vitát a kormányzati ciklus hátralévő részében le lehessen folytatni és a jogszabályi javaslatokat az Országgyűlés elé lehessen terjeszteni. Az érdemi parlamenti munka már csak néhány hónapig tart, a VM viszont – miként más átfogó koncepciók előkészítésekor is – alapos munkára törekszik, amely a jelenlegi kormányzati ciklusba már nem fér bele – tette hozzá a miniszter.

A korábbi nyilatkozatok szerint ugyanakkor a nyáron elfogadott földforgalmi törvény mellett az üzemgazdasági és az integrációs törvény vezetett volna a hazai agrárszabályozás grandiózus átalakításához. Az integrációs jogszabály – komoly állami szerepvállalás mellett - új alapokra helyezte volna a teljes mezőgazdasági termelésszervezést, míg az üzemgazdasági törvény a gazdálkodási formák között teremtett volna egyértelmű viszonyokat.

A két jogszabályt megalapozó részletes kormányzati koncepciók viszont ez idáig ismeretlenek maradtak, mivel ilyenekkel a VM nem állt elő. Így a nagyobb lélegzetű, kiemelt agrárpolitikai jogszabályok közül csak a hazai földpiaci és birtokviszonyokat átalakító földforgalmi törvényt sikerült keresztülvinni az Országgyűlésen, a vele együtt emlegetett két másik jogszabályt nem. A tárca az ősszel csupán egy új(abb) földtörvény-javaslattal állt elő, amely azonban lényegében a földforgalmi törvény technikai jelleggű kiegészítéseként fogható fel.

Szakértők szerint a koncepcionális jogszabályok közül különösen az üzemgazdasági törvény minősülhet politikai szempontból is kényesnek, mert ennek kapcsán hozzá kellene nyúlni az őstermelői és a családi gazdasági üzemformához. E két gazdálkodási típus pedig ma finoman fogalmazva is lehetőséget nyújt arra, hogy a termelők “optimalizálják” adófizetési kötelezettségüket, így a szabályozási változtatások – alapvetően a mainál pontosabb fogalmi definíciók - sokak érdekeit sérthetik.

Jogi szakértők úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi jogszabályokkal nem lehet megfelelően kezelni a családi gazdaságok felhalmozódott vagyontömegét, de e probléma ma még rengeteg nyitott kérdést vet fel. Fazekas Sándor korábbi nyilatkozata szerint az üzemtörvénnyel azért is kellene egyértelmű és tiszta viszonyokat teremteni, hogy a gazdálkodni akaró családok ne "cégtömegek alapításával" igyekezzenek versenyképesek maradni.

Szakértők még komolyabb aggályokat fogalmaznak meg a jelenlegi őstermelői-kistermelői szabályozással kapcsolatban, amely számos visszaélésre ad lehetőséget. Többen olyan tevékenységgel “bújnak” a mostani rendelkezések mögé, amelyet nyilvánvalóan nem lehetne őstermelői keretek között folytatni. A cukorrépa-termelés vagy a karácsonyfa-nevelés például alapvetően nagyüzemi méreteket igényelne, szakértők szerint azonban egyesek ma mégis őstermelőként végzik ezeket. További gondot okoz, hogy többen az őstermelői forma választásával igyekeznek álcázni és kedvezőbb adózási feltételek közé szorítani más típusú – például egyéni vállalkozóként végezhető kereskedelmi – tevékenységeiket.

Gyökeresen más lenne a helyzet, ha a jövőben potosan meghatároznák, mekkora birtoknagyságig lehetne kis-, közepes- vagy nagyüzemekről beszélni. A nyáron elfogadott földforgalmi törvény tervezetei tartalmaztak is ilyen kategorizálási kísérleteket, ezek azonban a végső törvényjavaslatban már nem szerepeltek. A jóváhagyott törvényben már csak az áll, hogy a maximális birtoknagyság 1200 hektár, állattenyésztők és vetőmagtermelők esetében 1800 hektár lehet. Így a részletes csoportosítás a még kidolgozás alatt álló üzemgazdasági törvényre maradna.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu