2018. december 15. szombat Valér

Hírek - Agrárpénzek

Mindjárt nyílik az ökopályázat!

Két héten át, december 1. és 15. között lehet benyújtani az ökológiai gazdálkodásra igényelt támogatási pályázatot. Összesen 900 nyertest várnak a 12 milliárd forintos keret szétosztásakor. Az egy hektárra jutó dotáció 147-1040 euró között szór attól függően, hogy milyen kultúrával indult a pályázó és éppen hol jár az ötéves támogatási időszakban. Megkérdeztük a pályázatírókat, mekkora érdeklődést tapasztalnak a kiírás iránt.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

"Sok gazdálkodó még mindig nem látja az ökogazdálkodásban rejlő piaci lehetőséget, csak a termésveszteséget. Legtöbben azokban a kultúrákban kockáztatják meg az átállást, amelyek egyébként sem igénylik a vegyszeres ápolást. Ilyen jellemzően a gyep, vagy szántón a szálastakarmány. A peszticideket jobban igénylő, értékes kultúrákban már komoly tudás szükséges ahhoz, hogy biológiai módon meg tudják óvni a termést. Ezt kevesen vállalják fel, pedig vannak szaktanácsadóink, akik segítenének benne" - magyaráz Török Zoltán, az Agrárközösség pályázati üzletágának vezetője. A szakember mégis érez némi elmozdulást a gyep művelési ág felől a szántó irányába, de nincs illúziója afelől, hogy ez még mindig csak a lucernatáblák ökológiai művelésbe vonását jelenti.

Pedig Nyugaton nagy az igény a biotermékek iránt, leginkább az állati eredetű bioélelmiszerek hiányoznak. Ehhez ugyanis az ökogazdaságokból származó húsnak, tejnek, lisztnek, tojásnak vegyszermentes takarmányra alapozva kellene elkészülnie, holott már az emberi táplákozásra szánt biogabona mennyisége is kevés. Vegyszerek nélkül nehezebb eredményesen termelni, a legprofibb gazdaságokban is 10 százalékos hozammínusszal számolhat a termelő. Másfelől a biogabonáért 25-30 százalékkal többet fizet a piac, azonkívül extra támogatásban is részesül a gazda. "Ha lisztté őröljük a búzát, tönkölyt, rozsot, ennél is nagyobb az árrés. A bioárpára pedig takarmányként is nagy az igény"  - sorolja egy olyan gazdaság növénytermesztési ágazatvezetője, ahol több száz hektáron foglalkoznak biogabona-termesztéssel. Főbb partnereik Németországban, Ausztriában és Olaszországban találhatók.

Egy Pest megyei ökogazdálkodási szaktanácsadó szerint nagy ugrás előtt áll a biotakarmánypiac. Úgy véli, vegyszermentesen előállított tritikáléra is nagy az igény Nyugaton. Biozöldséget vagy -gyümölcsöt viszont jóval nehezebb termelni, mint gabonafélét, ezt nem feltétlenül kompenzálja a pályázatban megjelölt, első pillantásra magasnak tűnő támogatási összeg. "Nem csoda, ha kicsi az érdeklődés iránta. Szinte megszállottnak kell lenni ahhoz, hogy kertészeti termékkel induljunk az ökopályázaton..."


Egy Győr-Moson-Sopron megyei pályázatíró a fenti kollégáihoz hasonlóan úgy érzékeli, most elmarad a nagy pályázati roham. "Inkább azok próbálkoznak majd, akik eredetileg az agrár-környezetgazdálkodási pályázatra jelentkeztek 2016-ban, de lecsúsztak róla, így most jobb híján az ökopályázaton keresztül szeretnének bevonni némi plusz pénzt a gazdaságba" - vélekedik a szakember. Hozzáteszi: észszerű lépés volt a pályázat kiírója részéről a legelő ökogazdálkodásba vonását állatállományhoz kötni. Az alapproblémát azonban nem oldja meg a mostani kiírás sem: valószínűleg a lucernatermő terület további növekedésével számolhatunk az országban, holott az már most is nagyobb, mint amekkorát a hazai kérődzőlétszám indokolna. A növény felfutását a szálas fehérjenövények termeléséhez kapcsolt extratámogatás indította el, termőterülete idén először átlépte a 200 ezer hektárt is (206 850 hektár).

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu