2021. december 8. szerda Mária

Hírek - Agrárpénzek

Sokkoló kilátások: krízist hozhat a magyar élelmiszeriparban a benzinár-robbanás

A munkabérek növekedése és az alapanyag-, illetve az energiaárak emelkedése mellett az üzemanyagok drágulása is sújtja a magyar élelmiszer-feldolgozó ipart. A fuvarozási költségek emelkedése pedig az ágazat minden területét érinteni fogja, még ha nem is azonos mértékben - jelentette ki Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szakember szerint nem kérdés kérdés, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozó ipar szereplői is kénytelenek lesznek emelni az áraikon.
 
 

Vörös Attila elmondta, hogy a FÉSZ által képviselt hazai élelmiszer-feldolgozó ipar 33 szakágazat egyvelegét jelenti, ezért nehéz általánosan, minden szakágazatra egyformán érvényes következtetéseket megfogalmazni. A szakember kiemelte, hogy az üzemanyagárak növekedésének hatásaihoz hozzá kell venni még más környezeti és piaci folyamatokat is, ilyen például a hónapok óta tapasztalható alapanyagár-emelkedés a búza és a kukorica esetében, de jelentős hatással van a szektorra a munkabérek növekedésének trendje és az energia (gáz, áram) árak folyamatos emelkedése is. Ezekkel a faktorokkal együtt vizsgálva, az üzemanyagárak meglódulása kétséget kizáróan hatással, méghozzá komoly hatással lesz az élelmiszeripari szereplőkre.

Ebben a komplex rendszerben vannak azonban sokkal inkább egyértelmű, a gyártók által közvetlenül tapasztalható jelenségek is. Ezek egyike lesz majd a közúti fuvarozás költségének borítékolható emelkedése. Már most a tavalyi árak közel duplája nőtt az ömlesztett áru fuvarozási költsége. Akár a gyártók maguk működnek „fuvarosként”, akár vállalkozót vesznek a szállításhoz igénybe, ez kikerülhetetlenül meg fog jelenni a költségek emelkedésében. Kettős – közvetlen és közvetett – költségnövekedés elé néznek tehát az élelmiszergyártók. Egyfelől az általuk felhasznált energia ára emelkedik, másfelől az alapanyagok és igénybe vett szolgáltatások árában is meg fog jelenni az üzemanyagok és energiaárak növekedésének hatása.

Vörös Attila rámutatott, hogy az előbb felsorolt okok miatt az üzemanyagárak emelkedése minden ágazatot érinteni fog. A kérdés inkább az, hogy melyiket milyen mértékben. A hatás megbecsüléséhez abból lehet kiindulni, hogy az egyes szakágazatokban milyen arányt képvisel az üzemanyag árak által befolyásolt költségrész a termékek teljes bekerülési költségében. A nagyobb hozzáadott értékű, komplex feldolgozott termékek gyártói esetében talán elmondható az, hogy kevésbé vannak kitéve az üzemanyagárak emelkedésének. Az erős gyártói márkával rendelkezők talán még egy kicsit előnyösebb helyzetben is vannak, ők inkább megtehetik, hogy „lenyelik” a költségek növekedésének egy részét. A kevésbé feldolgozott, illetve a kereskedelmi saját márkás termékek gyártóinak várhatóan sokkal nehezebb lesz a növekvő költségeket kezelni.

Mindemellett természetesen az élelmiszer-feldolgozók beszállítói is ki vannak téve az energiaárak emelkedésének, így ők is kénytelenek lesznek saját költségeik növekedését érvényesíteni, vagyis adott esetben árat emelni. Gondoljunk csak bele, milyen hatásokat láthatunk már most is a műtrágyagyártásnál, a növénytermesztésben, vagy az állattartóknál. Ezek mind tovább fognak gyűrűzni a feldolgozókhoz

– figyelmeztetett Vörös Attila.

A FÉSZ ügyvezető igazgatója szerint azok a szakágazatok lesznek a legnehezebb helyzetben, ahol az inputköltségeknek nagyobb hányadát teszik ki az energiaköltségek. Ráadásul itt nem feltétlenül csak az üzemanyagárak lesznek meghatározók, hanem például a gáz árának emelkedése is jelentős hatást fejt majd ki. Halmozottan hátrányos helyzetbe kerülhetnek azok a szakágazatok, ahol az alapanyagok és az energiaárak együtt emelkednek, viszont a termékek viszonylag alacsony hozzáadott értéket tartalmaznak.

A helyzet lehetséges megoldását illetően Vörös Attila kifejtette, hogy az élelmiszeriparra általánosan jellemző, hogy alacsony, egyszámjegyű haszonréssel dolgozik, így a rohamosan növekvő költségek elnyelésére nincs sok tartalék. Rövid távon az első és legfontosabb kérdés az lesz, hogy miként tudják a gyártók a növekvő költségeiket beépíteni az átadási árakba. Ez szakágazatonként és termékenként eltérő – ismertette a FÉSZ ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy alapvetően meghatározza a lehetőségeket az, hogy az adott termékeknek milyen a piaca, mekkora az árrugalmasság és milyen a konkurencia.

Hosszabb távon az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiák arányának növelésére van szükség a hazai élelmiszeriparban. Az ilyen jellegű beruházások megtérülése várhatóan fel fog gyorsulni. Ehhez sok segítséget kaphat az ágazat a jól megtervezett, célzott támogatáspolitika révén

– jelentette ki Vörös Attila.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2021

    Agrártámogatási reform, pénzözön a vidékfejlesztésben, világpiaci árrobbanás, forradalmi agrárinnovációk, precíziós gazdálkodás, digitalizáció. 2 nap, 10+ órányi szakmai program, 70+ előadó