2019. március 20. szerda Klaudia

Hírek - Agrárpénzek

Tervezni, hozzánövekedni, elengedni...- Itt rontják el sokan az agrárberuházást!

A gépészek tették hatékonnyá a mezőgazdaságot, de a ziccert az IT-szakemberek fogják belőni – vélekedik Hollósi Dávid, a Takarék Csoport Agrár Igazgatóságának vezetője. Ez azt jelenti, hogy azok a gazdaságok képesek tovább javítani a hatékonyságon, amelyek részekre bontva tudják nyomon követni a termelés minden mozzanatát. Legalább ennyire lényeges, hogy a termelők jól mérjék fel a vevőiket, a beszállítóikat és saját képességeiket is.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Mit szólnak a pályázatmegvalósítási boomhoz?

A gazdák forrásait tavaly és tavalyelőtt a legnagyobb mértékben a földvásárlás kötötte le, most viszont a termelő beruházásoké a főszerep. Ennek örülünk, komoly lehetőség ez számunkra. Ugyanakkor elég nehéz a helyzet, mert szinte egy időben hirdették ki a pályázati nyerteseket. Ez extra erőfeszítést kíván a bankoktól, az ügyfelektől, a kivitelezőktől, az ellenőrző és kifizető szervektől. Nehezebb így tervezni és megvalósítani is a pályázatokat. Véleményem szerint javíthatna a helyzeten, ha az ágazati szereplők – köztük a hazai pénzintézetek – proaktívabban vennének részt a pályázati kiírások agrárpénzügyi szempontrendszerének összeállításában. Célunk, hogy a jövőben sokkal erősebb kapcsolatban legyünk az agrárminisztériummal, a szakmai szervezetekkel, de akár a tudás birtokában lévő kutatóintézetekkel, egyetemekkel is. Azt gondolom, ezzel a beérkező vidékfejlesztési pályázatok banki finanszírozhatósága is javulna.

Hollósi Dávid

Most nem ez a helyzet?

Az ügyek többsége finanszírozható banki eszközökkel, de vannak kivételek. Sok tulajdonos elcsábul a támogatási pénztől, nem a tevékenységre, hanem a forrásra pályázik. Gyakran csak abból indulnak ki, hogy a kapacitások növelése ezekkel a pénzügyi kondíciókkal megvalósítható, ám nem mérik fel helyesen a beruházás vállalkozásra gyakorolt komplex hatását, például a beszerzési oldal lehetőségeit vagy a vevők igényeit. Az is probléma lehet, amikor egyik pillanatról a másikra akar a pályázó tömegtermelésről branddel rendelkező termékre váltani, például lédig borról saját márkás termékre. Egy márka bevezetése sok forrást és szakértelmet igényel.

Többszörösét termelni az eddigi mennyiségnek – ha úgy tetszik, dimenzióváltást végrehajtani – gyakran együtt jár a szervezet növekedésével, amire a korábbi menedzsment egyszerűen nincs felkészülve.     A „one man show” egyik pillanatról a másikra véget kell, hogy érjen. A szintlépéssel együtt jár a megnövekedett forgóeszközigény is. Sokan erről is elfelejtkeznek, ilyenkor szoktak másodszor is a bankhoz fordulni segítségért, ha a hitelintézet már az első igény esetén erre nem figyelmeztet
Mit tanácsolna a pályázóknak?
Azt, hogy a fókuszt arra az alaptevékenységre helyezzék, amelyikben igazán jó a vállalkozás, ezt kell tökélyre fejleszteni a belső hatékonyság folyamatos növelésével. Ha a célokhoz az kell, hogy egyes résztevékenységekről lemondjunk, akkor ezt kell tenni.
Ha a jövedelmezőség attól javul, hogy a veszteséget hozó termelőegységeinket eladjuk, visszaadjuk, akkor ezt sem szabad sajnálni.    Lehet ez akár egy gyenge minőségű termőfölddarab vagy egy régi istálló is. Mindezt persze csak akkor tudjuk meglépni, ha vannak információink arról, hogy az egyes tevékenységeink, földjeink, állatcsoportjaink pontosan hogyan termelnek. Bankos szakzsargonnal élve profitcentrumokat hozunk létre. Sokat segítenek az adatgyűjtésben és -elemzésben a mai farmmenedzsment-szoftverek. Segítségükkel feltárhatók a hibaforrások, a rossz gyakorlatok. Ezek nélkül is javíthatunk a hatékonyságon, ha nem sajnáljuk az időt a mérésre.
Meddig tarthat a mostani kedvező kamatkörnyezet?
Jó évek vannak mögöttünk, és konjunktúra van a világban. Nagy lehetőségünk van most megalapozni a magyar mezőgazdaság hosszú távú sikerességét.Ha rajtam múlna, a támogatási források 90 százalékát termelő beruházásokra fordítanám, és a pénzbőség korszakában banki forrásból biztosítanám a forgótőkét.    Sokan saját forrásból is meg tudják valósítani a beruházásaikat, ezért a bankoknak szabályszerűen versenyezniük kell a prosperáló cégekért. Jó most agrárügyfélnek lenni, de az olcsó pénz korszaka nem tart örökké. Reméljük, hogy a prognosztizált kamatemelkedés lassú, egészséges ütemben zajlik majd, ami a megtakarításoknak is jót tesz, de kigazdálkodhatók maradnak a hitelkamatok is. Az utóbbi években sok szabad forrás áramlott az ingatlanpiacra, beleértve a földet is. Ez meglátásom szerint már nem egészséges, nem tehetjük minden forrásunkat állóeszközökbe, hiszen működnünk kell, amihez likvid tőkére is szükségünk van. Bármikor változhat a helyzet, aki likvid lesz, az előnybe kerülhet.
A növénytermesztésben több a profit
Azt mondta, jó évek vannak mögöttünk. Igaz ez az állattenyészésre is?
Minden ágazatnak megvannak a maga sajátosságai. Historikus adatok szerint a növénytermesztésben öt év alatt van egy rossz, egy jó és három átlagos év. Az úgynevezett sertésciklus 3-4 éves árhullámokat jelent, a tejciklus szintén 3-3,5 éves, de hasonló periodikus kilengések más ágazatokban is megfigyelhetők. Tudomásul kell venni, hogy aki nem tud előállítani egy egységnyi terméket az árhullámok átlaga alatt, az hosszabb távon veszteséget fog termelni. Viszont ha alig több mint egy euróért elő tudok állítani egy kiló sertéshúst, akkor valószínűleg mindig nyereséges leszek. A gazdálkodó jellemzően optimistább, a bank pedig pesszimistább az indokoltnál. A bank az összefüggések elemzésekor a legrosszabb helyzettel is számol. Akkor támogat egy projektet, ha az egy ötéves ciklust tekintve egy stresszelt modellben is kiállja a nyereségesség próbáját. Ez a client case és a bank case közötti különbség. Az igazság valahol félúton van, tapasztalatom szerint.
Vannak olyan piaci szereplők a magyar agráriumban, amelyek már európai mércével nézve is tényezők?
Néhány, de azok is vagy integrációk, feldolgozók, vagy egy szűk szegmensben, például a májlibapiacon tevékenykednek. Méretünk miatt kevés a hatásunk a globális folyamatokra, alkalmazkodni viszont kötelező. Véleményem szerint ettől még sikeresek lehetünk, és nemcsak az alapanyagok, hanem a feldolgozott termékek piacán is.
A trendek követése viszont nemcsak a technológia terén fontos, legalább ennyire lényeges, hogy megértsük a fogyasztók igényeit.    A városiasodással együtt járó életmódváltásnak nagy hatása van a keresett termékekre. Kényelmesebbek lettünk, kevesebb az időnk az étel előkészítésére, ügyelünk a testsúlyunkra, az egészségünkre. Azokat a termékeket kell előállítani, amelyek ebbe a trendbe illeszkednek.
Bio, mindenmentes és egyéb különlegességekre gondol?
Részben. Tömegtermelésre mindig szükség lesz, de növekszik a tudatos fogyasztók száma is, akiket ki kell tudni szolgálni. Ha megtaláltuk a piaci szegmensünket, akkor 10-20 biomarhából ugyanolyan jól meg lehet élni, mint 60 ezer tojóhibridből. Igazán nagy profitot pedig az a vállalkozás ér el, amelyik eljut a feldolgozás, csomagolás valamilyen szintjére. Meggyőződésem, hogy a fogyasztóhoz az érzékszerveken keresztül vezet az út. Szépnek és finomnak is kell lennie annak, amit eladunk. Nyugaton a gazdák ebben előrébb járnak. Nemcsak termelnek, de értenek a marketinghez és a pénzügyekhez is. Regionalizmus van. Látják azt is, hogy az üzem imázsát is gondozni kell. Sőt, ma már a vidéknek nemcsak élelmiszertermelő funkciója van, a környezetvédelem, az állatjólét és a rekreáció is részei a gazdaság profiljának, ezek vonzóbbá teszik az általa kínált terméket is.
A cikk Az 50 legbefolyásosabb személy az agráriumban évkönyvünkben megjelent írás rövidített változata. A könyv a linkre kattintva meg is rendelhető.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu