2025-ben a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák helyzetét nemcsak a szélsőséges időjárási események határozták meg, hanem a növekvő kártevőnyomás, az inputanyagok drágulása és a gazdaságpolitikai környezet változásai is. Ebben a kiszámíthatatlan közegben egyre világosabban látszik, hogy a gazdáknak többet kell foglalkozni a talajaik állapotával és biológiai aktivitásával, hiszen ezek határozzák meg, hogy a kijuttatott inputanyagok valóban hasznosulnak-e vagy csak költséget jelentenek. A jelenleg elterjedt hagyományos talajvizsgálati módszerek azonban nem adnak választ arra, hogy sejtes és molekuláris szinten pontosan milyen folyamatok irányítják a tápanyagfelvételt és a növény–talaj kapcsolatot. A technológia azonban szerencsére ma már ott tart, hogy ezek a korábban csak kutatási környezetben vizsgált folyamatok a gyakorlat számára is mérhetővé váltak.
Mint azt Horváth Ármin, a CHH Műszaki KFT új biolabor üzletágának vezetője az Agro Naplónak elmondta, a legmodernebb műszerekkel már ki tudják mutatni, hogy egy adott időpillanatban a növény gyökérzete körül vagy akár a növényen belül milyen baktérium- és gombafajok milyen arányban vannak jelen. Ezen túl azt is meg lehet vizsgálni, hogy ezek a mikroorganizmusok anyagcsere-folyamataik során milyen jelzőmolekulákat (jellemzően fehérjéket) termelnek, és ezek hogyan befolyásolják majd a növény fejlődését.
A gyakorlatban ennek például a műtrágya-hasznosítás szempontjából van kiemelt jelentősége. A nitrogén-körforgalomban részt vevő mikroorganizmusok ugyanis kulcsszerepet játszanak abban, hogy a talajban jelen lévő nitrogén, szerves anyagok és egyéb komponensek milyen arányban válnak a növény számára felvehetővé. Ha ezen talajalkotók jelenlétét és az azokat anyagcsere-folyamatukban hasznosító organizmusok arányát molekuláris biológiai módszerekkel kimutatják, akkor pontosabb képet lehet kapni arról, hogy egy adott helyen mekkora tényleges tápanyag-hasznosulással lehet számolni.
A molekuláris biológiai vizsgálatok jelentősége azonban nem áll meg a műtrágya-hasznosításnál. Az elmúlt években látványosan megnőtt ugyanis az érdeklődés a biológiai alapú talajmegújító és tápanyag-utánpótló készítmények iránt, ezek hatékonysága azonban szintén nagyban függ attól, hogy milyen élő rendszerbe kerülnek ki. Ha előzetesen nem ismert a talaj mikrobiológiai állapota, akkor egy ilyen beavatkozás eredménye sem lesz annyira pozitív, mint amennyire egy tudatos előkészítés révén lehetne.
Mint azt Horváth Ármin hozzátette, az innovatív méréstechnika a takarmányozásban is előnyt jelent. A haszonállatok bélsármintájának vizsgálata alapján ugyanis tudnak következtetni arra, hogy egy adott takarmány milyen mértékben hasznosul és adott idő után milyen módon változtatja meg az állat bélmikrobiomját.
Felmerülhet a kérdés, hogy ezekre a vizsgálatokra mennyire van ma igény a magyarországi gyakorlatban, különösen kisebb gazdaságok esetében. Horváth Ármin szerint a költségeket nem önmagukban, hanem a döntések minősége felől érdemes vizsgálni. Egy pontosabb kép a talaj biológiai működéséről ugyanis segíthet elkerülni a felesleges inputfelhasználást, ami már rövid távon is megtakarítást eredményezhet.
Azt látjuk, hogy a mérésekre megvan az igény, ugyanakkor a végfelhasználó nem biztos, hogy meg tudja fogalmazni magának, hogy pontosan mire van szüksége. Ez az igény egyébként abból is fakad, hogy az egyes termelőknek a fenntarthatóság jegyében költséghatékony és termelésoptimalizált módszereket kell alkalmaznia, azok elvégzését pedig valamilyen módon igazolniuk is kell a hatóságok felé. Az ezzel kapcsolatos szabályzat is folyamatosan változik, szigorodik, és abba az irányba tolódik el, hogy a vegyszeralapú kezelések helyett biológiai módszerekkel optimalizálják a termelést. Ezek mérésére a győri CHGene biolaborunkban korszerű gépeket használunk, például teljes genomszekvenátort. A kinyert adatokból általunk elkészített riport már alkalmas arra, hogy a termelő igazolni tudja, hogy adott paramétereket tekintve mennyire felel meg az elvárásoknak
– mutatott rá Horváth Ármin, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a mérések újszerűsége hoz magával egy bizonyos költségszintet, a személyes igényekre szabott mérések költsége sok mindentől függ. Néhány évvel ezelőtt ráadásul ezek a költségek még jóval magasabbak voltak, így azoknak is érdemes újra utánajárni a részleteknek, akik korábban drágállották az eljárást.
Fontos ugyanakkor azt is hangsúlyozni, hogy ezek az innovatív molekuláris biotechnológiai mérések természetesen nem váltják ki a gyakorlati tapasztalatot, a döntéshozatalt azonban új szintre emelik, ami komoly versenyelőnyt jelenthet a mostani krízisekkel teli időszakban. (x)
