A tenyészévet záró rendezvényen Nagy István agrárminiszter bejelentette a nemzeti húsgalambprogram elindítását. A tárcavezető közölte, hogy a Szárnyaló gazdaság néven induló kezdeményezéshez a húsgalambtenyésztők csatlakozását várják. A galambászat hagyományai Magyarországon évszázadokra nyúlnak vissza, a szaktudás mellett a takarmánytermelő területek is adottak, így ez a tevékenység újabb megélhetési lehetőséget jelenthet a vidéken élők számára - hangsúlyozta a miniszter.

Kezdő galambtenyésztők úgy számolhatnak, hogy egy galambpár éves szemestakarmány-szükséglete 50-60 kilogramm körül mozog. Termelésüket figyelembe véve évente 16-17 darab vágáskori fiókára lehet számítani fészekaljanként. A fiókák 28-35 napos korukban, átlagban 500-550 g-os tömegben vághatók.

de az ötezer forintos ajánlat is előfordul. Nagy István közölte, hogy a mintaprojektként induló kezdeményezés később szélesebb körre is kiterjedhetne, a galambtartókat pedig nyílt napok és iskolai rendezvények szervezésére buzdította. A galambászat - hasonlóan a kisállattenyészés minden ágához - nem igényel költséges nagyüzemi felszerelést, de felelősségre nevel és megtanít a gondoskodásra, visszahozza a háztáji állattartást a vidéki portákra, és ezzel a termelők utánpótlását is bővítheti - összegezte a miniszter.

Nagy István a magyar húsgalamb piaci pozícióinak visszaszerzését célzó program feladatainak koordinációjával Bárdos Istvánt, a Magyar Postagalamb Szövetség és a Nemzetközi Postagalamb Szövetség (FCI) elnökét bízta meg. Pintér József Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének elnöke megerősítette, hogy galambokat tartani nem csak szabadidős tevékenységként, hanem haszonállatként is kifizetődő lehet.

(Forrás: MTI)