Új kártevő pusztít az európai erdőkben: Magyarországon is bármikor megjelenhet

Új kártevő pusztít az európai erdőkben: Magyarországon is bármikor megjelenhet

agrarszektor.hu
Európába már bekerült, és előbb utóbb Magyarországon is megjelenik a japán cserebogár, amely egész erdőket képes elpusztítani, ráadásul természetes ellensége csak őshazájában, Japánban van. Az új kártevőt legutóbb Svájcban azonosították, ám ismerve ezen állatok terjedési sebességét, nagy valószínűséggel hamarosan hazánkban is eljut majd.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A japán cserebogár egy nagyon attraktív, csaknem egy centiméteres bogár. Teste ragyogó fémes zöld - akadnak lilás színű példányok -, szárnyfedői sárgás, narancssárgás, barnás színűek, a potroh két oldalán pedig szőrpamacsok díszítik, tehát egy gyűjteménybe illő állatról van szó. Ugyanakkor a táplálkozásával komoly gondokat okozhat, illetőleg okoz is a világ számos országában - mondta Vig Károly entomológus professzor, a Magyar Rovartani Társaság elnöke az Infostartnak

A japán cserebogár esetében a kártételt az imágó, vagyis a kifejlett bogár, valamint a lárvája okozza. Utóbbi a földben fejlődik, és több százféle növény gyökerével képes táplálkozni. Főleg a pázsitfűfélék gyökerét károsítja, nagyobb gyepfoltokat is képes kipusztítani. A kifejlett bogár pedig a fák lombozatát fogyasztja; több száz növényen képes megélni, és miután csoportosan táplálkoznak, gyorsan tarra rágnak egy-egy fát

 - emelte ki a szakember. Kifejtette, szaporodáskor az egyik generációról a másikra olykor tízes nagyságrenddel is megnő a népességszám, ezért nagyon lényeges, hogy megfelelő környezeti feltételeket talál-e a bogár. Mivel a japán cserebogár lárvája a talajban fejlődik, ezért bizonyos talajnedvesség óhatatlanul szükséges, hogy a lerakott tojások, illetőleg a már kikelt lárvák ne száradjanak be. Jobbára azért a gazdagabb csapadékellátottságú, nedvesebb területeken képes nagy egyedszámot produkálni - száraz, homokos talajon valószínűleg nem is képes megtelepedni, vagy csak nagyon kis egyedszámban. 

Ennek alapján Magyarországon inkább a csapadékosabb nyugati országrészben és az Északi-középhegységben adottak a feltételek, amelyek egy nagyobb népességnek a megjelenését segíthetik elő

 - magyarázta Vig Károly.

A japán cserebogár, ahogyan arra a magyar elnevezése is utal, az ázsiai szigetországból származik, és valamikor az 1900-as évek elején a kereskedelemmel jutott el az Egyesült Államokba, főként a keleti partvidéken terjedt el, és aztán megint csak a kereskedelem révén jelent meg Európában, az Azori-szigeteken, Portugáliában és Spanyolországban, valamint Olaszországban. Mára pedig már Svájcban is feltűnt, de sem Ausztriában, sem Magyarországon nincs még jelen, bár potenciálisan bármikor előfordulhat.

Ahogyan ismerjük ezeknek az állatoknak a terjedési képességét, és a nagyon élénk kereskedelmemet, nagy valószínűséggel meg fog jelenni Magyarországon is

- tette hozzá az entomológus.

A japán cserebogárnak jócskán van természetes ellensége - más rovar, gomba és fonalféreg is csökkentheti az egyedszámát -, a gond csak, hogy csupán az őshazájában. Az idegenhonos fajok ugyanis jobbára maguk mögött hagyják az óhazában a természetes ellenségeiket, ezért hosszú időnek kell eltelnie, amíg az új hazában a parazitoid vagy éppen a ragadozó szervezetek átváltsanak az ilyen új táplálékforrásra. 

Ez a japán cserebogár esetében még sem az Egyesült Államokban, sem Európában nem történt meg

 - fogalmazott Vig Károly, de a tengerentúlon történtek kísérletek, hogy Japánból telepítsenek át olyan rovarfajokat, amelyek gyéríthetik az állományt, ám ezek sem hozták meg a várt eredményt.

Az állat ellen nincs szükség új szerek kifejlesztésére, hiszen jelenleg is rendelkezésre állnak olyan rovarirtók, amelyek hatásosak lehetnek. De egyelőre ezzel a problémával még nem kell szembenéznünk - ismételte meg a professzor, aki szerint, ha ki is mutatnák itt-ott Magyarországon egy-egy példányt, jó pár évnek bele kellene telnie, amíg a szaporulat olyan mértéket öltene, ami már gazdaságilag is jelentős kárral fenyegetne

 - közölte a Magyar Rovartani Társaság elnöke.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. március 29. 06:03