Módosult a törvény, jobb lesz figyelni: nagy változásokra készülhetnek a vadászok

Módosult a törvény, jobb lesz figyelni: nagy változásokra készülhetnek a vadászok

agrarszektor.hu
Számos vadászati tárgyú törvény szövege változott meg 2021 végén. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, valamint az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény több rendelkezését is módosította. Ezek az ágazat működésének jó pár, korábban nem, vagy nem megfelelően szabályozott területét érintették.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Több, a vadászati ágazatot érintő törvény is megváltozott a tavalyi év végén. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, valamint az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény számos rendelkezését is módosította - írta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ezen főbb módosítások tartalma az alábbiakban olvasható.

1. A vadászterületre, a vadászterület földtulajdonosi közösségére a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szabályozás módosítása

A vadászati törvénynek már az előző hatályos változata is biztosította annak lehetőségét, hogy - meghatározott kivétellel - a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését, ám annak részletes feltételei mostanáig nem kerültek szabályozásra. A módosítás ezt a hiányosságot pótolta, egyértelműsítette.

A földtulajdonosi közösség, mint szervezet megszűnését már nem a tagok határozzák el, ezért szükségessé vált, hogy a törvény a lényegi kérdések vonatkozásában is rendelkezzen a tulajdonosi közösség megszűnésekor szükséges intézkedésekről. Emellett a földtulajdonosi közösség gyűlésén meghozott határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított 3 hónapon belül lehet megtámadni a bíróságnál. Ez a határidő jogvesztő. Ez egyaránt - megkülönböztetés nélkül - biztosítja a megtámadás lehetőségét a gyűlésen részt vevő, és az onnan esetlegesen önhibájukon kívül távolmaradó személyeknek, azzal, hogy a határozat meghozatalától számított három hónapon túl nincs lehetőség a sérelmezett döntés megtámadására. A rendelkezés célja, hogy a tagok elkerüljék az esetleges indokolatlan pereskedést.

A vad elől tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterületen okszerű vadgazdálkodási tevékenység nem folytatható, ezért ezen terület vonatkozásában a továbbiakban nem jár a vadászati jog fejében haszonbérleti díj. Fontos, hogy a vadászati törvénybe került új rendelkezés szerint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegét a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére kell fordítani.

A vadászati törvény eddig nem kellő pontossággal szabályozta a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés megszűnésének esetén követendő eljárást. Az új, pontosított szabályozás értelmében a szerződés bármilyen okból előálló megszűnése esetén a tulajdonosi közösség képviselője köteles a megszűnést követő 60 napon belüli időpontra összehívni a tulajdonosi gyűlést és a tulajdonosi gyűlés dönt az új haszonbérleti szerződés feltételeiről és a haszonbérlő személyéről. A vadászterület módosításának esetköreit a vadászati törvény az alábbiak szerint határozza meg:

  • a szétválasztáson belül történhet kiválás, amikor az érintett vadászterület változatlanul fennmarad azzal, hogy a területe csökken a kivált vadászterület területével, a létrejött új területen a tulajdonosi közösség dönt a képviselő és a jogosult személyéről, a haszonbérlet feltételeiről, a működési szabályzatról;
  • különválás esetén a szétválasztással érintett vadászterület megszűnik, és két vagy több új vadászterület jön létre, és minden új vadászterület esetében dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról;
  • az egyesítésen belül beolvadás során a beolvadó vadászterület megszűnik, a befogadó vadászterület a beolvadó területtel növekszik, egyebekben, így különösen a képviselő és a vadászatra jogosult személyében a befogadó vadászterület esetében változás nem történik;
  • összeolvadás esetén a korábbi vadászterületek megszűnnek, és új vadászterület jön létre, ahol dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról.

2. A vadászatra vonatkozó szabályozás módosítása

A nem lőfegyverrel folytatott hagyományos vadászati módok (agarászat, solymászat) során kegyelemlövésre nincs meg minden esetben a lehetőség. Egy hatályba lépő új rendelkezés az ilyen esetekre azt írja írja elő, hogy a sebzett, vagy az egyébként súlyosan beteg vadat a kímélet érdekében gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.

Pontosításra került továbbá, hogy a vadászati hatóság határozattal már nem csak a vadászterület egészére, hanem annak meghatározott részére nézve is rendelkezhet úgy, hogy korlátozhatja vagy megtilthatja egy, vagy több vadfaj vadászatát.

Az egyes vadászható nagyvadfajokat a törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg, ezért az egyes nagyvadfajok tételes felsorolása a vadászati törvényből törlésre került. A törvény a jövőben általános jelleggel tiltja a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használatát. A fenti tiltás alól azonban a törvény egyes vadfajok - így például az aranysakál és a róka - állományának hatékony szabályozása érdekében mostantól mentességet biztosít.

3. A vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások és nyilvántartások szabályozásának, valamint ezekkel is összefüggésben a vadászkamarára vonatkozó szabályozás módosítása

A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a továbbiakban az érintett tájegységi fővadásszal egyeztetve dönt, méghozzá úgy, hogy a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel lesz. Alapvető elvárássá vált továbbá az is, hogy a jóváhagyott éves tervnek összhangban kell lennie a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakkal. A módosítással beépíteni kívánt új rendelkezések egyrészt kialakítják a már régóta fennálló gyakorlat jogszabályi hátterét, másrészt megteremti a vadászati hatóság részéről az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak történő adatszolgáltatás jogalapját. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár a továbbiakban a vadgazdálkodási jelentések adatait is tartalmazni fogja.

A hivatásos vadászokról az Országos Magyar Vadászkamara is nyilvántartást vezet. Ehhez a vadászati hatóság a továbbiakban a hivatásos vadászok tekintetében mind a nyilvántartásba vételről, mind a nyilvántartásból való törlésről rendelkező döntését megküldi a vadászkamara részére is. A hivatásos vadászok szolgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben a törvényben rögzítésre került az is, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után az abban meghatározott összegű lődíj jár, amely kifizetésének módját a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.

A vadásztáraságok tekintetében a felelős személy fogalmát egyértelműen meghatározták, illetve pontosításra kerültek a vadászjegy és a vadászati engedély kiadásának feltételei. Egyértelműen meghatározásták azt is, hogy a vadászjegyet a vadászkamara állítja ki, továbbá azt a továbbiakban nem naptári évenként, hanem vadászati évenként kell érvényesíteni.

Emellett pontosításra került a törvény vadászati felelősségbiztosításra, illetve annak megléte igazolására irányadó szabályozása. Emellett pontosították azt is, hogy a vadásznak a vadászat alkalmával milyen dokumentumokat kell minden esetben magánál tartania, és azokat a meghatározott ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatnia. Ugyancsak pontosításra kerültek a vadászjegynek, illetve a vadászati engedélynek a vadászati hatóság általi visszavonására vonatkozó rendelkezések, azzal, hogy a vadászati hatóság a visszavonásról rendelkező, véglegessé vált döntésről értesíti a vadászkamarát, amely intézkedik a vadászjegy érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről.

Az egyes vadgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 412/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet egyes rendelkezései átkerültek törvényi szintre. Ennek keretében a Vtv.-ben kerül meghatározásra a vadászvizsga ellenőrzése, valamint a vadászvizsga eredményének esetleges érvénytelenítésével kapcsolatos rendelkezések. Tekintettel arra, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel, képesítéssel rendelkező személyek a szakirányú képzés során a vadgazdálkodás területének ismeretanyagát magasabb szinten sajátítják el, mint a vadászvizsgát megelőző tanfolyamon résztvevők, indokolt lett annak kimondása és törvénybe iktatása, hogy e személyek a megszerzett szaktudásra figyelemmel mentesülnek a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól.

A vadászható nagyvadfajok trófeabemutatási kötelezettségének egységesítése érdekében rögzítésre került az is, hogy a vadászatra jogosultnak az elejtett vad trófeáját az elejtéstől - elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől - számított 30 napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál be kell mutatnia. A törvénymódosítás annak lehetőségét is biztosítja, hogy a vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított 30 napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja. Emellett kiegészítése, pontosítása és racionalizálása került az Országos Trófeabíráló Testület tevékenységére, működésére, a testület összetételére vonatkozó szabályozás is. A módosítás során a tájegységi fővadász szakirányítási feladatköre is bővítésre került azzal, hogy a tájegységi fővadász közreműködhet a trófeabírálati tevékenységben.

A továbbiakban vadvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytat, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki. A tulajdonosi képviselő és a vadászatra jogosult személyének nyilvántartásba vétele iránti ügyekben is szükséges - az esetlegesen a vadászterület határának megállapításával, a tulajdonosi gyűlések határozatainak megtámadásával, a haszonbérleti szerződés felmondásával kapcsolatos nem ritkán több évig húzódó peres eljárások jogerős befejezését követően - a hatósági döntés módosítása vagy visszavonása.

Pontosításra kerültek a vadászkamarai tagok - sport- és hivatásos vadászok - nyilvántartásával kapcsolatos feladatok, a kötelező vadászkamarai tagsággal összefüggő eljárások, valamint az új típusú vadászjegy kiadásával kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. Régi szakmai igény teljesült azzal, hogy a hivatásos vadászokat a továbbiakban nem lakóhelyük, hanem szolgálati helyük - munkahelyük - alapján tartsa nyilván az érdekképviselet, hiszen a hivatásos vadászok továbbképzésének alapja a nyilvántartás helye. Az új szabályozás értelmében a vadászkamara gazdasági tevékenységet közvetlenül nem végezhet. A törvény módosításával azonban lehetővé vált az, hogy a vadászkamara bizonyos költségeket - így különösen a postázással együtt járó költségek - a tagok részére áthárítson.

Végezetül a miniszter felhatalmazást kapott a törvényben a vadászjegy és a vadászati engedély érvénytelenítésére irányadó szabályozás megalkotására, valamint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályozására. A fentiekkel kapcsolatban az első felhatalmazó rendelkezéshez kapcsolódó szabályozó aktusok az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 50/2021. (XII. 29.) AM rendeletben már meg is jelentek.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Az IKR Agrárral a gabonapiacon az egész kontinens erőforrása a gazdáért dolgozik (x)

Az orosz-ukrán háború miatt a piacokat elöntő olcsó gabona, hazánk legfontosabb olaszországi exportpiacán feltörekvő szerb és román termelők – az elmúlt években a magyar vetésstruktúra fennmaradását a legtöbben az éghajlatváltozástól féltették, de látszik, hogy az agrárium legégetőbb kihívását az erősödő partnerek jelentik.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?